Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy ez Magyarország szempontjából is fontos előrelépés, mert növeli a reményt a csúcsértekezlet eredményességére.

Az eddig lezáratlan kérdések közé tartozott az, hogy milyen álláspontra helyezkedjen az EU a jövő év végén lejáró átfogó klímavédelmi megállapodás, a kiotói jegyzőkönyv folytatását illetően. A mostani megállapodás végül úgy fogalmaz, az EU nyitott arra, hogy a jegyzőkönyv folytatásaként újabb időszakra nemzetközi kötelezettségvállalások szülessenek.

A következő időszakra vonatkozóan igazán fontos kérdés egyébként az államtitkár szerint, hogy mit vállalnak azok az térségek, amelyek jelenleg még nincsenek benne a körben. Az ő szennyezésük ugyanis közel 85 százalékát teszi ki a teljes globális kibocsátásnak.

Megállapodtak a miniszterek arról is, hogy az uniós álláspont szerint a következő periódusnak 2020-ig kell tartania.

Egy további fontos kérdés a kibocsátás-kereskedelmi kvótákra vonatkozott. Több - elsősorban nagy nyugat-európai - ország azt szerette volna, ha az újabb időszakra a jelenlegi kvótákból megmaradó mennyiséget nem lehet továbbvinni. Magyarországnak - és a közép- és kelet-európai térség több más országának - viszont kvótatöbblete van, így ez hátrányosan érintette volna.

Végül olyan szövegváltozat született, amely nem érinti ezt a kérdést. "Sikerült olyan kompromisszumra jutni, hogy nem született Magyarországot hátrányosan érintő döntés" - értékelte a fejleményt Olajos Péter.