Ha a szerb államhatalom nem törli a vagyon-visszaszármaztatási törvényből a kollektív bűnösség elvét, akkor Magyarország nem támogatja tovább Szerbia európai integrációját. Ez még a legkétkedőbbek számára is egyértelművé válhatott, különösen Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes Szabadkán elhangzott minapi nyilatkozata után - írta keddi számában az újvidéki Magyar Szó.
kdnp.hu
Forrás: MTI, promenad.hu

A témával kapcsolatban az újság megszólaltatta Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét, Weiss Rudolfot, a Német Népi Szövetség (NNSZ) elnökét és Mihal Ramacs politikai elemzőt.
Pásztor István szerint "Magyarország nagyon is komolyan gondolja, hogy ha Szerbia nem törli a vajdasági magyar közösség kollektív jogfosztását, akkor a jövőben nem támogatja az ország európai integrációját". A szerb államhatalomnak "nem lesz más választása, mint módosítani a EU számára elfogadhatatlan jogfosztást. Egyedül idő kérdése, hogy mikor történik meg a módosítás".
Weiss Rudolf, az NNSZ elnöke úgy vélt: Ha Szerbia EU-taggá válik, akkor végre rendeződik a helyzet a Balkánon. Pillanatnyilag a koszovói kérdés rendezése a legfontosabb. Ezután kerül majd előtérbe a jogállamiság kérdése Szerbiában, valamint az európai mércék meghonosítása. Ha ez is megvalósul, "akkor hiszem, hogy német részről is felteszik a kérdést: hogyan kerülhetett bele a restitúciós törvénybe a kollektív bűnösség elve". Véleménye szerint Brüsszel a román és a bolgár példán tanulva soha többé nem vesz fel köreibe tagságra felkészületlen országokat.
Mihal Ramacs politikai elemző úgy vélte: "Belgrád lebecsülte Magyarország befolyását Brüsszelben. Az EU tagállamai hivatalosan nem oszlanak kis és nagy országokra". Az unió "ritkán fogalmaz meg irreális követeléseket". Arra a kérdésre, hogy Belgrádban komolyan veszik-e a Budapestről érkező figyelmeztetéseket, Ramacs azt válaszolta: "A belgrádi hatalom az elmúlt években többször is tévesen mérte fel külföldi partnerei figyelmeztetését...Ugyanez a helyzet most is".