Az energiabiztonság megerősítése és a kibocsátás-csökkentési célok elérése érdekében mielőbb szükség van az Energia Charta szerződésének modernizálására, amit Magyarország támogat - jelentette ki Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium keddi közleménye szerint.
kdnp.hu
Forrás: MTI

Az Energia Charta Konferencia Szófiában megtartott ülésén a helyettes államtitkár úgy fogalmazott: "Magyarország támogatja a nemzetközi egyezmény új alapokra helyezését a 2010 végén kitűzött menetrend szerint, amely különös hangsúlyt fordít a globális energiapiac megváltozott körülményeiből adódó problémák hatékony kezelésére". Hangsúlyozta, hogy Magyarország földrajzi helyzete miatt energetikai tranzitországnak számít Kelet és Nyugat között, ezért érdekelt az Energia Charta Tranzit Jegyzőkönyvének kidolgozásában történő együttműködések megújításában is.
A tárca közleménye emlékeztet arra, hogy az Energia Charta jelenleg az egyetlen jogilag kötelező erejű multilaterális energetikai megállapodás az energiatermelő és energiafogyasztó államok között, az együttműködés és az esetleges viták rendezésének fóruma. Az 1994-ben megkötött és 1998-ban érvénybe lépett Energia Charta szerződéshez és az Energiahatékonysági jegyzőkönyvhöz 51 állam csatlakozott. Az Energia Charta szerződése többek között az energiahordozók, energiatermékek és a kapcsolódó eszközök szabad kereskedelmének biztosítását, az energiatermelés és -felhasználás káros hatásainak csökkentését, és az energiahatékonyság növelését tűzte ki célul.
Több mint háromezer európai város vállalja már az uniós energiahatékonysági tervek túlteljesítését
Újabb 263 polgármester keddi csatlakozásával immár több mint háromezer európai város és település vállalta azt, hogy területén túlteljesíti az Európai Unió 2020-ra vállalt célkitűzését, a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentését. A három éve létező - elsősorban erre a célra összpontosító - Polgármesterek Szövetsége nevű szerveződéshez tartozó önkormányzatok összesen 40 milliárd eurós fejlesztést helyeztek kilátásba a fenntartható energiagazdálkodás biztosítására. Ha az eddigi aláíró városok teljesíteni tudják vállalásukat, az uniós kibocsátás a központi célokhoz képest további évi 144 millió tonnával lehet kevesebb. |