Október végéig 29 ezer 427 devizaalapú kölcsönt végtörlesztettek az ügyfelek a kedvezményes árfolyamon számolva 130,6 milliárd, az aktuális árfolyamon számolva 174,77 milliárd forint értékben, így a pénzügyi intézmények vesztesége 44 milliárd forintra emelkedett - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb statisztikájából.
kdnp.hu
Forrás: MTI

A PSZÁF honlapján közölt összesítés alapján a végtörlesztést vállalók leginkább saját forrásból számolják fel devizahiteleiket: a kedvezményes végtörlesztésre ugyanis csak 485 forinthitel szerződést nyújtottak a pénzügyi intézmények, 2,27 milliárd forint értékben.
Szász Károly, a PSZÁF elnöke a múlt héten sajtótájékoztatón október 23-ig 23 ezer előtörlesztésről számolt be, amely 33,4 milliárd forint veszteséget okozott a bankoknak. Azt is ismertette, hogy a három hét alatt ezen felül 43.067-en igényelték a végtörlesztést, az aktuális árfolyamon számolva 295,7 milliárd forint hitelre, amellyel a pénzügyi intézmények vesztesége további 71 milliárd forinttal nő.
A PSZÁF október végi statisztikái szerint a svájci frank alapú, végtörlesztett devizakölcsönök száma 28 ezer 676 volt, a japán jen alapúaké 448, míg az euróalapú 303 darab. Végtörlesztési árfolyamon számolva a svájci frank alapú végtörlesztett kölcsönök meghaladták a 126 milliárd forintot.
A legtöbben 28.345-en részvénytársasági hitelintézetnél törlesztettek.
A forinthitelből végtörlesztők jelentős többsége a saját pénzügyi intézményétől igényelt forinthitelt, 485-ből 347-en. Míg azonban a részvénytársasági hitelintézeteknél a 417-ből 329 eredetileg is az adott intézmény adósa volt, a szövetkezeti hitelintézeteknél igényelt 64 forinthitelből 46 esetben a devizahitelt más pénzintézettől kapta az adós.
Az igényelt forinthitel összege a részvénytársasági hitelintézeteknél 1,881 milliárd forintot tett ki, a szövetkezeti hitelintézeteknél pedig 379 millió forintot ért el október végéig.
Az Európai Központi Bank aggályai
Az Európai Központi Bank (EKB) szerint a magyar gazdaság egészét és az államháztartást is hátrányosan befolyásoló hatásokkal járhat a devizaalapú kölcsönök rögzített árfolyamú végtörlesztésének lehetőségét megteremtő törvénnyel bevezetett rendszer. Az EKB honlapján megjelent vélemény szerint a végtörlesztésről szóló törvénnyel bevezetett rendszer öt szempontból is aggályos. A Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére alkotott vélemény alapján a rendszer először is "a bankrendszer stabilitását jelentősen gyengítő helyzetet teremt, amely egyben valószínűleg a gazdaságra is káros átgyűrűző hatásokat fejt ki." Másodszor hátrányosan befolyásolhatja a bankok tőkepozícióját, harmadszor pedig "a bankrendszert érő azonnali kedvezőtlen pénzügyi hatáson túlmenően számos, a magyar gazdaságot kedvezőtlenül érintő külső hatás is felléphet" - áll a november 4-i keltezésű dokumentumban. A lehetséges kedvezőtlen külső hatások között az EKB említi az árfolyamra gyakorolt leértékelődési nyomást, az országkockázati felár emelkedését, a belföldi kamatokat felhajtó nyomást, továbbá azt, hogy a szigorúbb hitelezési feltételek következtében tovább szűkülhet a hitelezési tevékenység és gyengébb lehet a növekedés. A "jogbizonytalanság fokozódása és az érzékelt országkockázat következtében" pedig romolhat az ország megítélése a külföldi befektetők körében. Az EKB negyedik aggálya az, hogy a törvény kedvezőtlen hatást fejthet ki az államháztartásra is, ötödikként pedig egy korábbi - a devizahitel felvételét magánszemélyek számára megtiltó kormányzati intézkedésről megfogalmazott - véleményére utalva rámutatott, hogy a rendszer kérdéseket vethet fel a tőke és a fizetések szabad mozgásával, a letelepedés szabadságával vagy más uniós szabályokkal "való megfelelőség tekintetében." A dokumentum szerint a minisztérium 2011. szeptember 19-én küldte meg a törvényjavaslatot az EKB-nek, anélkül, hogy sürgős eljárást kért volna vagy határidőt szabott volna meg a javaslat véleményezésre. A magyar parlament pedig ugyanezen a napon el is fogadta a törvényjavaslatot. Ezzel összefüggésben az EKB hangsúlyozta, hogy a nemzeti hatóságok rendkívüli sürgősség esetén sem mentesülnek a EKB-val folytatott konzultáció kötelezettsége alól, és elegendő időt kell biztosítaniuk az EKB véleményének figyelembevételéhez. Továbbá a törvényjavaslat minden érdemi módosítását meg kell küldeni az EKB számára, hogy az intézmény a legfrissebb szöveg alapján alkothassa meg véleményét. "Emellett a törvényjavaslat elfogadását fel kellett volna függeszteni. Az EKB a hozzá konzultációra benyújtott rendelkezésekre tett észrevételei nem teszik meg nem történtté a konzultációs kötelezettség megszegését. Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium kellőképpen megfontolná a fenti észrevételeket, és a jövőben tiszteletben tartaná az EKB-val való konzultációs kötelezettséget" - áll a dokumentumban. |