Magyarország ambiciózusabb eredményt vár a keleti partnerség csúcstól

Magyarország ambiciózusabb eredményt vár a most előreláthatónál a keleti partnerség következő, rigai csúcstalálkozóján – mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az uniós külügyminiszterek tanácskozása alkalmával magyar újságírókkal.

Szijjártó Péter úgy vélte, hogy Moldova jó példája alapján előre kellene lépni a vízumliberalizáció terén Grúziával és Ukrajnával.

A miniszter újságírói kérdésre hangsúlyozta, hogy társulási megállapodást csak azokkal az országokkal lehet kötni, amelyek nyitottak erre; amelyek nem, azokra ezt nem lehet és nem is kell rákényszeríteni. Szijjártó Péter rámutatott, hogy a magyar álláspont továbbra is az, hogy a hat állam számára országspecifikus programokat kell indítani, példaként említve, hogy ami Ukrajna számára megfelelő, az nem biztos, hogy Grúziának is jó, és, hogy a Keleti Partnerségben résztvevő hat ország más-más ambíciókkal rendelkezik a programmal kapcsolatban.

A tárcavezető szerint érdemes lenne azt is megfontolni, hogy figyelembe kell-e venni, hogy Azerbajdzsán milyen szerepet játszik Európa energiaellátásában, valamint, hogy Fehéroroszország milyen erőfeszítéseket tett az ukrán válság során, illetve, hogy Fehéroroszország az egyetlen a hat ország közül, Grúzia, Ukrajna, Örményország, Azerbajdzsán és Moldova mellett, amelynek nincs semmilyen területi vitája.

Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókkal kapcsolatban a miniszter ismét hangsúlyozta, hogy Magyarország tartja magát a korábban meghozott közös uniós döntésekhez. Mind negatív, mind pozitív értelemben csak akkor tartja szükségesnek a szankciók módosítását, ha minőségileg új helyzet áll elő, például ha az év végéig maradéktalanul megvalósulnak a minszki megállapodásban foglaltak – tette hozzá.

Stratégiai fontosságú, hogy az EU vezető szerepre törjön Afrikában

Az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásukon arra az álláspontra helyezkedtek, hogy mind politikai, mind gazdasági szempontból stratégiai fontosságú, hogy Európai Unió együttműködjön Afrikával – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva.

A miniszter elmondta, hogy a magyar kormány „Déli nyitás" politikájáról meghozott döntésének helyességét igazolja, hogy az Európai Unió stratégiai fontosságú kérdésként fogalmazza meg, hogy Afrikában vezető szerepre tegyen szert.

Szijjártó Péter bejelentette, hogy az Eximbank a magyar befektetők, beszállítók jobb pozícionálása érdekében 3 millió euróval járul hozzá az Európai Bizottság és kilenc uniós tagállam által 2007-ben létrehozott, 800 millió eurós EU-Afrika pénzügyi alaphoz. Magyarország emellett a Világbanknak ahhoz az alapjához is csatlakozik, amely afrikai kereskedelmi bankokba fektet be pénzt.

A miniszter felhívta a figyelmet, hogy óriási a globális verseny az Afrikával való gazdasági együttműködésben, Kína és az Arab-öböl államai is jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy megvessék lábukat a kontinensen. A külügyminiszter úgy vélte, hogy a „Keleti Nyitást" megelőző időszakkal ellentétben, Magyarország időben kapcsolódik be ebbe a globális versenybe, és „nem fut a világ után".

„Sikerült elkerülni azt a hibát, amely korábban a „Keleti Nyitást" megelőző időszakban jellemző volt, hogy nem kapcsolódtunk be egy globális gazdasági verseny keleti aspektusába, ezért kellett aztán sokkal több erőt és energiát mozgósítani ahhoz, hogy sikeresek legyünk" – magyarázta a miniszter.

A külgazdasági és külügyminiszter felidézte, hogy 2001 óta az afrikai kontinens átlagosan évi 5 százalékos gazdasági növekedést produkált, 2050-re pedig megduplázódhat Afrika lakossága.

A miniszter tudatta, hogy Magyarország három helyen, Ghánában, Angolában és Etiópiában nagykövetséget, Etiópiában, Angolában és Kenyában pedig kereskedőházat tervez nyitni.

A külügyminiszterek tanácskozásán a líbiai helyzet is szerepelt, amely Szijjártó szerint közvetlen kihívást jelent Európa biztonságára és a térség stabilitására, miután az Iszlám Állam (IÁ) és más terrorszervezetek is megvetették a lábukat az országban, amelyet terjeszkedési bázisként használnak. Szijjártó Péter tudatta, hogy a kellő feltételek megléte esetén a magyar kormány tudná támogatni, hogy uniós misszió menjen Líbiába hozzájárulandó az ország stabilizálásához, a tűzszünet és a határok ellenőrzéséhez. A miniszterek Szijjártó elmondása szerint egyetértettek abban, hogy a líbiai válságot csak politikai úton lehet rendezni, és nemzeti egységkormány létrehozására van szükség. A tárcavezető elmondta, hogy a közelmúltban, az uniós tagállamok közül utolsóként Magyarország is kénytelen volt kiüríteni nagykövetségét Tripoliban. Beszámolt ugyanakkor a miniszter arról, hogy a nagykövet a tunéziai határról, meglévő kapcsolatrendszerén keresztül Ausztria és Csehország elrabolt állampolgárainak kiszabadításában is segédkezik.

A miniszter arra is kitért, hogy az IÁ elleni nemzetközi katonai fellépés keretében a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy Magyarország 150, biztosítási feladatot ellátó katonát küldjön az észak-iraki, kurdusztáni Erbilbe.

„Megtesszük, amit lehet az Irakban földönfutóvá vált keresztény családokért"

Szijjártó Péter azt is elmondta: kezdeményezte – és a tanács foglalkozni is fog a kérdéssel –, hogy az Európai Bizottság nyújtson anyagi támogatást az Irakban földönfutóvá vált keresztény családok ellátásához. Szijjártó Péter elmondta, hogy káld keresztény egyház májusig tudja finanszírozni annak a mintegy 13 ezer családnak az ellátását, akik elveszítették otthonaikat. Ennek havi költsége havonta mintegy 1 040 000 dollár, Magyarország pedig azt szeretné, hogy Brüsszel pár hónap költségeit vállalja magára.

„Mindig megtesszük, amit lehet" – idézte fel Szijjártó, hogy Magyarország tavaly 70 ezer euró humanitárius segítséget küldött a térségbe, valamint 500 eurót juttatott minden kopt családnak, amelynek családfőjét Líbiában lefejezték a muszlim szélsőségesek.

A napirenden szintén szereplő migráció kérdésével kapcsolatban Szijjártó Péter rámutatott, hogy míg 2012-ben 2157-en kértek menedéket Magyarországon, 2014-re ez a szám csaknem a hússzorosára, 42777-re nőtt, idén március elejéig pedig már a tavalyi felét elérte a menedékkérők száma. „Példa nélküli a nyomás Magyarországon" – hangoztatta a miniszter, kifejtve, hogy Magyarország mind egy főre vetítve, mind a gazdaság méretéhez viszonyítva a második ebben a tekintetben az unióban.

„Az Európai Uniónak meg kell találnia azokat az eszközöket, amelyekkel visszaszorítja a menekültjoggal való visszaélés látható jelenségét" – nyomatékosította sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter, kitérve arra, hogy a menedékkérők az eljárás ideje alatt a jelenlegi szabályok szerint az adott országban maradhatnak, és így szabadon is mozoghatnak a schengeni övezeten belül.