Surján László emlékeztetett, az elmúlt két évtizedben hazánkban 166 százalékra nőttek az egészségügyi kiadások, ez a szám magasabb, mint Ausztriában vagy Németországban.

Az egészségügyi statisztikák alátámasztják, hogy érdemes volt az államnak ez a megnövekedett egészségügyi kiadás. A születéskor várható élettartam a rendszerváltás óta meredeken ível fölfelé, az elveszett évek száma a felére csökkent, 10 ezerről 5 ezerre. (OECD által közölt adatok)

Ezek alapján véli úgy a KDNP, érdemes több pénzt biztosítania az államnak az egészségügyre, ugyanakkor nem a munkát terhelő járulék növelését tartják jó megoldásnak, mivel úgy nehezebben jönnének létre új munkahelyek. Helyette a népegészségügyi termékadó kiszélesítését tartják járható útnak.

Surján László hangsúlyozta, hogy elsősorban nem konkrét termékeket akarnak büntetni, hanem egy közös gondolkodást akarnak elindítani, és felhívta a figyelmet az elemzések fontosságára is. A témáról való közbeszéd azért is szükséges, mert az emberek jelentősen befolyásolják az életüket azzal, amit megesznek. „Ha túl sós egy étel, akkor nő a vérnyomás. Ez tudja talán mindenki, de nincs meg a gyakorlatban. Ha beszélünk róla, akkor javulhatnak a fogyasztási szokások is” – fogalmazott az alelnök.

Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége szerint ugyanakkor a chipsadó kiszélesítése hátrányosan érintené a magyar termelőket. Surján László aláhúzta, egyeztetni fognak az érintett szervezetekkel a kérdésben, de arra is felhívta a figyelmet, hogy senki sem támogatja első körben, ha több adót kell fizetnie. Mindenki védi a maga pozícióját.

A műsorvezető kérdésére, hogy az egészségügyön belül milyen területek finanszírozására fordítaná a KDNP a magasabb bevételt, Surján László szerint a szakma álláspontja, hogy az ügyeleti díjak méltánytalanul alacsonyak, például ezen lehetne emelni. „A törvényhozónak ugyanakkor elsősorban az általános egészségügyi bevételekre kell koncentrálnia, és a részletekre tartozik, hogy hol éppen mit szükséges emelni” – jelentette ki a KDNP alelnöke.