Az erdélyi magyarság – nem karddal és lándzsával, de – tovább vívja szabadságharcát, mert ma is vannak olyanok, akik meg akarják fosztani nemzeti identitása alapjaitól – mondta Kelemen Hunor, a RMDSZ a sepsiszentgyörgyi március 15-i ünnepségen. A székelyföldi megemlékezésen Soltész Miklós. Az államtitkár beszédében természetesnek nevezte, hogy a magyar s a román alaptörvény is gondoskodik kitér az országban élő kisebbségek és a határon túli nemzetrészek védelmére.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hangsúlyozta: a szólásszabadság korlátozásával kezdődik minden elnyomás: ezt Petőfiék is tudták, és ezért a cenzúra eltörlésével kezdték forradalmukat. Rámutatott: az elnyomók úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a szabadságból nem kevesebb marad, hanem több lesz, ha másokkal is megosztják.
Kijelentette: a magyar közösség tiszteletet kér a tiszteletért cserében, azt, hogy maga dönthessen dolgairól. Az autonómia ezt teszi lehetővé - tette hozzá.
Az RMDSZ elnökének felszólalását a tízezres nagyságrendű ünneplő közönségből többen hangos füttyel és pfújolással fogadták, és beszéde végét is bekiabálásokkal zavarták meg.
A székelyföldi megemlékezésen felszólalt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is, aki rámutatott: mind a magyar, mind a román alaptörvény gondoskodik kitér az országban élő kisebbségek és a határon túli nemzetrészek védelmére.
Természetes elvárás, hogy ezeket az előírásokat az európai országok közössége elfogadja és tiszteletben tartsa – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Soltész Miklós felidézte: 167 éve vált általánossá a piros-fehér-zöld lobogó. Mint mondta: ez a jelkép ma is erőt ad a magyarság megmaradásához. Az államtitkár köszönetet mondott a székelységnek, amiért a trikolór által jelképezett bátorságot, hűséget és reményt tovább éltetik a Kárpát-medence ezen térségében.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arra a figyelmeztette a román államot, hogy felelősséggel tartozik a területén élő nemzeti közösségekért, és felszólította Bukarestet, hogy ne tekintse mostohagyereknek az erdélyi magyarokat, hanem figyeljen rájuk, tegye lehetővé, hogy egyszerre legyenek jó magyarok és jó román állampolgárok.
A polgármester kijelentette: a székelyek nem szakadárok és nem terroristák és a nagyhatalmaknak nem azoknak a kisebbségeknek a követeléseit kellene elismerniük, akik erőszakhoz folyamodnak, hanem a jogaikért demokratikus eszközökkel küzdő közösségeket kellene bátorítaniuk.
A hagyományőrző huszárok felvonulásával, szavalatokkal, néptáncokkal és forradalmi dalokkal színezett nagyszabású sepsiszentgyörgyi ünnepségen Székelykeve – a Vajdaságba telepített bukovinai székelyek legdélebbi településének – küldöttsége is részt vett, és meleg fogadtatásban részesült.
