Biztonsági jellel védik a szavazólapokat másolás ellen, így a vitatott, vagy gyanúsnak tartott esetekben egyszerűen meg lehet állapítani azok eredetiségét. Az Állami Nyomdában korábban szigorú biztonsági intézkedések mellett nyomtatták ki a mai európai parlamenti (EP) választáshoz szükséges 8.342.500 szavazólapot. A magyar és más uniós választópolgárok száma, akik Magyarországon szavazhatnak, összesen mintegy 8 millió 80 ezer.
A többletnyomásra az elrontott szavazatok miatt van szükség, ezért minden szavazókörben a választók számánál néhány százalékkal több szavazócédulát tartanak. A szavazatszámláló bizottságoknak azonban szigorúan el kell számolniuk valamennyi fel nem használt cédulával, így ezek között nem fordulhat elő hiány.
Egy szavazólap 20,3 centiméter magas és éppen fél méter hosszú. A hozzá adott boríték mérete megegyezik a normál postai borítékéval, így a szavazólapot legalább háromszor kell összehajtani, hogy abba beleférjen.
A választási dokumentumok nyomtatására a költségvetésben mintegy 300 millió forintot különítettek el. Ennek egyharmadát a szavazólapokra fordították. Egy szavazólap előállítása 12 forintba került, és többféle biztonsági jellel is ellátták, így például mikroírással és uv-alnyomattal.
Ez utóbbi az uv-lámpa alatt egyebek mellett a választás évét, 2009-et mutatja a szavazólap jobb felső sarkában. E jeleket, ahogy a forgalomban lévő papírpénzek többségét, uv-fény alatt könnyen fel lehet ismerni.
A nyomda szakemberei azonban biztonsági okokból nem árulták el, hogy a mikroírás, vagy a többi azonosító jel hol látható a szavazólapon.
A szavazólapokon nyolc pártlista látható, ezek sorrendjét korábban sorsolással döntötte el az Országos Választási Bizottság (OVB). A szavazólapon szerepel még a pártok emblémája, a karika, amelynek beikszelésével a szavazat elhelyezhető, a párt bíróságon bejegyzett neve és rövidítése, valamint a 22 (vagy annál kevesebb) jelölt neve.