Az Alkotmánybíróság április 26-án elfogadott határozatában alkotmányellenessé nyilvánította az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybaléptetéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit.

Emlékeztető: ellentmondásai miatt a köztársasági elnök a tavaly sebtében elfogadott törvényt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Sólyom László azt is javasolta, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpontját egységesen, legkorábban 2011. január. 1. napjában állapítsák meg. Ám, a parlamenti többség többséggel bíró SZDSZ-MSZP duó ragaszkodott ahhoz, hogy az új Ptk. érdemi változtatás nélkül, (első két könyve) már 2010. május elsején életbe lépjen, - így kihirdettetett.  

A Fidesz-KDNP seregnyi módosító indítványt nyújtott be az eredeti előterjesztéshez. Sok más mellett, kifogásolták, hogy az új Ptk. 2010. május 1-jén lépne hatályba, alig több mint négy hónappal a kihirdetése után. „Ez egy több mint 1200 paragrafusból álló jogszabály esetén komoly alkotmányossági aggályokat vet fel, hiszen kellő időt kell biztosítani a jogalkalmazóknak, hogy felkészüljenek a törvény életbe lépésére." A melegeket érintő, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló paragrafusok elhagyását is indítványozták. „Az azonos neműek párkapcsolatának házasság szintjére történő emelése, amelyet a törvényjavaslat gyakorlatilag a magáévá tesz, elfogadhatatlan és egyben alkotmányellenes" - írták. 

Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő, aki elsősorban a rövid felkészülési időre, és ezzel összefüggésben a jogbiztonság sérelmére hivatkozva állította, hogy alkotmányellenes a Ptk. hatályba léptetéséről szóló jogszabály. Ennek az indítványnak az elutasítását kérte április elején az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), kilenc további szervezettel együtt. Répássy Róbert kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság lehetőség szerint még május 1-je, vagyis a Ptk. első két fejezetének tervezett hatálybalépése előtt bírálja el beadványát. Az Alkotmánybíróság négyszer tárgyalt róla, és alig másfél hónap elteltével hozta meg a döntését.

A Taláros Testület tagjai kizárólag azt vizsgálták, fenyegeti-e a jogbiztonságot, hogy az új jogszabályok alkalmazására viszonylag rövid idő alatt kellett felkészülni. Az új Ptk. első két könyve május 1-jén lépett volna hatályba. Az Első Könyv nagyrészt alapelveket tartalmaz. A Második Könyv azonban - amely három részből áll - gyökeresen átalakítja a nagykorú személy cselekvőképességét érintő rendelkezéseket; a belátási képesség megváltozása esetére alapvetően módosulnak a döntéshozatalra, továbbá a jognyilatkozat tételére vonatkozó szabályok. Az új Ptk. nagymértékű módosítást eredményez a személyiségi jogok hazai rendszerében is. Az új Ptk. további, Harmadik, Negyedik, Ötödik, Hatodik és Hetedik Könyvei 2011. január 1-jén léptek volna hatályba.

Az Alkotmánybíróság az új Ptk. első két könyvének két lépcsőben történő hatálybaléptetését a jogbiztonság sérelme miatt alkotmányellenesnek minősítette. A kétlépcsős hatályba-léptetés ugyanis jogszabályok tömegének módosítását indokolta, és ez a hatályos, bizonyos rendelkezéseiben szintén módosított régi Ptk., valamint az új Ptk. első két könyvének az együttes alkalmazását követelte volna meg. Figyelemmel az új Ptk. további öt könyvének 2011. január 1-jei hatályba lépésére is, a jogkereső laikusoknak és a jogalkalmazóknak így néhány hónapon belül kétszer is igen terjedelmes jogszabály-változásra kellett volna felkészülniük.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint az új Ptk. mint alapvető magánjogi kódex első két könyvének az alkalmazására való felkészüléshez a törvényhozó által biztosított hatvannapos időtartam kirívóan rövid. Kódex esetében - vagy más, a törvény-könyvekhez hasonló, átfogó változást tartalmazó törvénycsomagnál - általában több időt igényel mind a jogalkalmazó hatóságok, mind a jogi szabályozással érintett természetes és jogi személyek számára a jogszabály áttanulmányozása, a jogalkalmazásra és az önkéntes jogkövetésre való felkészülés. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a fel-készülési idő a jogalanyok számára akkor nyílik meg, amikor az új szabályok nyilvánosan hozzáférhetővé válnak, és mindenki számára egyértelmű azok hatályba lépésének időpontja is. Amíg a jogalanyok nem ismerik kellőképpen az új szabályokat, fennáll a veszélye, hogy utóbb esetleg jogellenesnek minősülő döntéseket hozhatnak.

A határozathoz Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Bragyova András alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

– Várható volt az Alkotmánybíróság döntése. A részleges hatályba léptetés, amivel a kormány próbálkozott, "fából vaskarika" Nem lehet a jog és az emberek ellen kormányozni - így értékelte a Kereszténydemokrata Néppárt nevében Rétvári Bence országgyűlési képviselő az Alkotmánybíróság döntését. Rétvári Bence kitért arra is, hogy mindenki tiltakozott a Ptk. gyors bevezetése ellen, az előkészítéssel foglalkozó jogtudósok, a jogalkalmazók, minden hivatásrend képviselője.

+

Elküldte az Alkotmánybírósághoz a pátyi golfberuházással kapcsolatos jogi kifogásait dr. Fülöp Sándor a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa.  (A 130 hektárt meghaladó "Páty-golfpálya" elnevezésű területrész Páty külterületének északi részén található, amely a központi területektől elkülönülve, Telkivel közös közigazgatási határ mentén helyezkedik el. Páty község önkormányzata február 22-i rendkívüli ülésén módosította a korábbi - 2006-ban elfogadott - településszerkezeti tervet, illetve rendeletet alkotott a helyi építési szabályzat módosításáról. A beruházás keretében golfpálya, kiszolgáló létesítmények, szálloda, továbbá háromszáz üdülőegység és mintegy 1.400-1.600 lakás megvalósítását tervezik.)

Az ombudsman - a sok vihart kavart, Pátyra megálmodott golfváros megépítésével kapcsolatos - megállapítása szerint az önkormányzat eljárása jogszabályellenes volt.  Az egészséges környezethez való joggal összefüggő alkotmányos visszásságot idézett elő, mivel az új szabályok több szempontból is ellentétesek a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvénnyel, a többi között a fenntartható fejlődést és a környezet védelmét szolgáló garanciális rendelkezésekkel.  Megállapította: a szabályozás Telki közigazgatási határától számított 200 méteren belül jelölt ki új beépítésre szánt területet, ami megsérti a törvény „harmonikus térszerkezet kialakítására vonatkozó" előírását. Továbbá: a szabályozás a korábbi golfpálya-projekt teljes területét beépíthetővé minősítette, amely szintén ellentétes a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény előírásaival. A szabályozás annak ellenére teremtette meg a golfpálya-beruházás megvalósításának lehetőségét 2006-ban, hogy az akkor hatályos hazai jogszabályi környezet nem tette lehetővé a területen golfpálya elhelyezését. Az önkormányzat nem vette figyelembe a Pest Megyei Földhivataltól érkezett, a termőföld védelmét szolgáló, a termőfölddel való gazdálkodásra vonatkozó, ezért a fenntartható településfejlődést szolgáló észrevételt sem.

Az ombudsman szerint alkotmányossági szempontból aggályos, ha a településrendezési eljárást és a településrendezési döntéseket a közösségi érdek háttérbe szorulásával, a beruházói érdekek elsődleges érvényre juttatásának rendelik alá; kivált, ha a lakossági észrevételeket nem veszik figyelembe a döntéshozatalban. Az eljárás során nem tárták fel megfelelő mélységben a beruházás összetett, „kumulatív" hatásait sem. A golfpálya-projekt megvalósítását lehetővé tevő településrendezési döntésekkel egy olyan mértékű fejlesztést célzó beruházás valósulhatna meg az agglomeráció környezeti szempontból egyik leginkább igénybe vett területén, ami hozzájárul a térség környezeti problémáinak súlyosbításához, sőt újabb környezeti konfliktusokat idéz elő, ezért nem felel meg a fenntartható fejlődés és településfejlesztés követelményeinek.

+

Az Alkotmánybíróság szeptember végi hatállyal megsemmisítette a veszélyes ebek tartását szabályozó kormányrendeletet. Az Állatvédő Liga szerint az alkotmánybírák elhamarkodott döntést hoztak. A szervezet úgy látja, őszig nem lehet új szabályt alkotni, így az eddigi tiltás után újra elindulhat a pitbullok tenyésztése.

Az Alkotmánybíróságot egy magánszemély kereste meg e témában. Sérelmezte, hogy az amerikai staffordshire terrier és a pitbull terrier nehezen különböztethető meg. A beadványozó szerint a büntetőjogi eljárásoknál jogbizonytalanságot okozhat ez a helyzet.

Cserni Róbert szerint az alkotmánybírák elhamarkodott döntést hoztak. A Fehérkereszt Állatvédő Liga jogásza úgy véli: a két kutyafajta megkülönböztethetőségének kérdése csak a nem törzskönyvezett ebek esetében okozhat gondot. Ha az Alkotmánybíróság által megjelölt szeptember végi időpontig a kormány nem készít új rendeletet, szabályozatlan marad a veszélyes kutyák tartása.  „Az önkormányzatokra fog jelentős terhet róni ez a joghézag, hiszen egy kutyaharapás egy embertámadás esetében nem tudnak majd a jegyzők hatékonyan, megfelelően jogszerűen eljárni a veszélyes ebbé minősítési eljárások során. Ha szeptember 30-ig nem történik egy korrekt szabályozás, akkor elindulhatnak a végtelen szaporítások."

Az Alkotmánybíróság kutyafajta-elemzési kérdésekbe nem mélyedt el, ugyanakkor úgy találta, hogy a veszélyes ebek tartásáról szóló jogszabály alkotmányellenes.

+

A szerencsejáték törvény 29-es paragrafusa alapján súlyos pénzbüntetések mellett akár 2 év börtönnel is büntethető lesz május elsejétől az, aki rendszeresen szervez pókerjátékokat hivatásos kaszinókon, pókerklubokon kívül. A törvény egyértelműen leszögezi: kártyajátékot csak kártyateremben és játékkaszinókban lehet szervezni. A Magyar Pókerszövetség elnöke, Tatár Gergellyel Fórizs Mátyás szerint  

Tatár Gergellyel Fórizs Mátyás szerint „teljes idiotizmus" a pókertörvény, ezért az alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordulnak a megsemmisítése érdekében.

+

Május 12-én mutatják be az Alkotmánybírósági Szemle című új szakmai folyóiratot. Az első lapszám szerkesztőségi ajánlása szerint az elmúlt húsz esztendő bebizonyította, hogy az Alkotmánybíróság döntései milyen hatással vannak a jogalkotásra, a jogalkalmazásra, valamint a jogtudományra.

Az Alkotmánybírósági Szemle szerkesztőbizottságának elnöke Paczolay Péter, tagja Lábady Tamás, Harmathy Attila, Bragyova András és Kovács Péter. A folyóirat főszerkesztője Trócsányi László, szerkesztői Köblös Adél és Marosi Ildikó.

 Az évente két alkalommal közzétett Alkotmánybírósági Szemle - szándékai szerint - segít megvilágítani a testület egyes döntéseinek hátterét, hatáskörének, eljárásainak értelmezését. Ezzel hozzájárulhat az Alkotmánybíróság működésének eddigieknél is szélesebb körű megismerhetőségéhez. A lap első részében publikált határozatok felhívják a figyelmet a testület által hozott, mennyiségileg is számottevő döntések közül azokra, amelyeket a szerkesztőség a legfontosabbnak tart. A folyóirat második része az alkotmánybíráskodással kapcsolatos tanulmányokat, vitaindító írásokat tartalmazza.

Az első számban Holló András, Trócsányi László, Lábady Tamás, Köblös Adél és Kemenes István tanulmányai kaptak helyet. A folyóirat közli Vassilios Skouris, az Európai Unió Bírósága elnökének vitaindítóját az Európai Bíróság és a nemzeti alkotmánybíróságok viszonyáról. A folyóirat „Krónika" rovatában a testület hazai és nemzetközi kapcsolatairól számolnak be.

Az Alkotmánybíróság május 3-4-i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői teljes ülésén foglalkozik a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 138/A. §-ának alkotmányosságával.

Megkérdőjelezték az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 55. §-ának és 56. §-ának alkotmányosságát.

Megvizsgálják a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 15-24. §-ainak, illetve a törvény 3-4. sz. mellékletének valamennyi, a megyei önkormányzatok finanszírozására vonatkozó rendelkezésének alkotmányosságát.

Szó lesz a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 240. §-ának alkotmányosságáról.

Napirendre kerül a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 47/A. § (1) bekezdésének alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezet.

Harmadszor foglalkoznak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 109. § (3) bekezdés második mondatának, valamint (4) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatával. A vagyonosodási vizsgálatok szabályozását az állampolgári jogok országgyűlési biztosa támadta meg.

Megtárgyalják a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdés i) pontjának alkotmányosságát.

Megvitatják a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 191. § (2) bekezdés második mondata „az ügyész, illetve" szövegrészének alkotmányosságát.

Megtámadták az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. egészének alkotmányosságát.

Megkérdőjelezték a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény alkotmányosságát.

Kedden tárgyalják azt a kifogást, amelyet az Országos Választási Bizottság 462/2009. (XI. 30.) OVB határozata ellen nyújtottak be. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság, a területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, a helyi választási bizottság és a szavazatszámláló bizottság nem választott tagjait a bizottság ülésén - szavazati jog helyett - tanácskozási jog illesse meg?"

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 486/2009. (XI. 30.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését.. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy Magyarországon jelen népszavazást követő év január 1-jétől a forint alapú, ingatlan vásárlási célú hitelek (ideértve az ingatlanra kötött jelzáloghiteleket is) előtörlesztési díjának mértékét a hitelező ne változtathassa meg egyoldalúan a hitelszerződés aláírását követően?"

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült azt a határozattervezet, amely azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben, a bíró kizárása kapcsán nem szabályozta megfelelően az eljárás azon alanyait megillető jogorvoslati jogosultságot, akiket az eljárását lezáró érdemi döntéssel szemben nem illet meg rendes perorvoslat.

Napirenden lesz a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 494. § (5) bekezdésének és 509. § (2) bekezdésének alkotmányossági vizsgálata.

Határozattervezet készült a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 90. § (1) bekezdés a) pontjának az „ide nem értve a gépjárművet" szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.