Elődeitől eltérően, rekord idő alatt lett közszereplő a rádióban, tévében Lenkovics Barnabás az Alkotmánybíróság hivatalba lépett új elnöke. A héten a HírTV Magyarország élőben című műsorában tette közhírré, miként vélekedik a politikáról, a törvényhozásról, a Taláros Testület jelenéről, jövőjéről. Szemelvények belőle:

- Gyors reagálású jogállamra, törvényhozásra és kormányra van szükség, mert a problémák rapid módon merülnek fel és azonnali beavatkozást igényelnek. Ez a szituáció egy konszolidált időszakhoz képest gyökeresen átalakítja a jogállam és benne az Alkotmánybíróság működését.

Reményre ad okot, hogy a parlamentben egy külön erre szakosodott törvényhozási bizottság jött létre, amelynek súlyát, rangját jelzi, hogy vezetője, Gulyás Gergely egyben az Országgyűlés alelnöke, továbbá az Igazságügyi Minisztérium is nagy hangsúlyt fektet a jogszabály-előkészítés minőségi kontrolljára. Úgy látszik, hatottak a jogszabályok minőségével kapcsolatos kritikák.

A korábban elvett, a költségvetésre, az adókra vonatkozó alkotmánybírósági hatáskörök visszaszerzésével kapcsolatosan, szolidan mondotta: egyelőre informálisan olyan jelzést kapott, hogy ”ez még nem időszerű.”

- A nemzetközi kritikák azonban nem jogosak. Egészen más Dániában vagy Hollandiában alkotmánybíráskodni, mint Magyarországon, már csak a szociális helyzet, a szociális jogok állapota, a munkához való jog szempontjából is. Az Alkotmánybíróság kritikus körülmények között is védelmezi az európai alkotmányos hagyományok, a magyar történeti alkotmány alapvető értékeit, csakhogy ezen értékek esélye, például a szociális biztonsághoz való jog tényleges érvényesülése nagyon elnehezült. Minden olyan területen, ahol a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb néprétegek jogairól van szó, indokolt tehát, hogy az Alkotmánybíróságot nagyobb súllyal megkérdezzék.

- Radikálisan meg kell erősíteni az állami kontrollt az egész pénzügyi szektor felett – hangsúlyozta a Buda-Cash-üggyel kapcsolatos kérdésre válaszolva.

Az előzetes letartóztatás időtartalmának korlátlanságát támadó ombudsmani indítvánnyal kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy minden uniós országban van felső határa az előzetes letartóztatásnak. "Előfordul hat-hét év, az általános pedig négy-öt év, tehát Magyarországon is indokolt lehet a felső határ, ezért az ombudsman indítványának valószínűleg van esélye."

Kákán is csomót keresve?

Liberális szemléletektől vezérelt civil jogvédők vizsgálták az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. Az Alkotmánybíróságot megtörte a kétharmad, mert az új tagok beültetésével sikeresen alakítottak ki egy kormányhű testületet – állítja közös elemzésben az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szervezet. 

Megállapították: a rendszerváltozást követő húsz évben a mindenkori kormánytöbbség csak az ellenzékkel közösen tudott alkotmánybírókat jelölni, ezt a rendelkezést  azonban 2010-ben megváltoztatták, és azóta a parlamenti kétharmadot alkotó Fidesz-KDNP  egyedül dönthetett. 2011-ben a bírák számát 11-ről 15-re növelték, később kilencről 12 évre emelték a bírák megbízatásának idejét, majd eltörölték a tisztség betöltésének felső korhatárát, így hetvenedik életévének betöltése után is bíró maradhat majd Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Sulyok Tamás és Szívós Mária is.

23 nagy jelentőségű döntést vizsgáltak, s ebből tíz a kormánypártok által választott bírák többségbe kerülése előtt, tizenhárom pedig utána született. Korábban a testület mind a tíz ügyben a kabinet érdekével ellentétesen határozott, de amint többségbe kerültek az „egypárti" bírák, az arány drámaian megváltozott: 13-ból tízszer a kormány számára megfelelő döntést hoztak. Állítják: több olyan bíró is van, aki a vizsgált ügyek mindegyikében a kormány szempontjaira figyelemmel voksolt. Például Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária az új bírók többségbe kerülése előtt is szinte kizárólag olyan döntéseket támogatott, amelyek megfeleltek a kabinet feltehető érdekének, ám Balsai István és Juhász Imre is kizárólag a kormány szempontjaira figyelemmel szavazott, illetve fogalmazott meg különvéleményt.

 

Végszóként rögzítik: ma a testületben tizenegy olyan bíró van, akit kizárólag a kormánypártok támogattak. A kormányoldal februárban viszont - szerencsére - elveszítette a kétharmados többségét, miközben jelenleg az AB-nek csak 14 tagja van. Egy fő tehát hiányzik, s ha be akarják tölteni ezt a posztot, a Fidesz ezúttal már egyezkedésre kényszerül. (Az elemzést a három szervezet hamarosan tartandó sajtótájékoztatón részletesen ismerteti és teljes terjedelmében nyilvánosságra hozzák.)

LEGFRISSEBB DÖNTÉSEK

 

Változatlanul hengereltek a bírósági döntések ellen lázadó panaszok. Az érintettek egész biztosan megsértődtek.

 

Csalás és magánokirat-hamisítás

 

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 386. § (1) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

 

Előzménye: a hivatkozott ügyben a Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség 2011. szeptember 30-án vádiratot nyújtott be a vádlottal szemben nagyobb kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2013. szeptember 5-én kelt ítéletével a vádlottat folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év szabadságvesztésre és 60 000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztést 2 év próbaidőre felfüggesztette és a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette.

 

Az indítványozó bíró a megismételt eljárást felfüggesztette. Álláspontja szerint a büntetőeljárásról szóló törvény alaptörvény-ellenes, mert nem biztosít lehetőséget arra, hogy a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó határozatával szemben jogorvoslattal élhessen a vádlott. Nézete alapján a jogorvoslat kizárása önkényes bírói jogértelmezéshez, és az eljárás indokolatlan elhúzódásához vezethet, különösképpen abban az esetben, ha az első fokon eljárt bíróság törvényes vád hiányában megszünteti az eljárást, és a másodfokú bíróság - az ügyészség indítványára - e határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását rendeli el. Ezért sérti  az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglal jogorvoslathoz való jogot, valamint a B) cikk (1) bekezdését, Q) cikk (3) bekezdését, T) cikk (3) bekezdését, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét.

 

+

 

Az Alkotmánybíróság megállapította: a bírói kezdeményezés nem felel meg az Abtv. 25. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. Az Abtv. 25. §-ában foglalt törvényi rendelkezés és az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata értelmében az egyedi normakontrollra irányuló bírói kezdeményezés csak az indítvánnyal támadott jogszabály alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányulhat; bíró a folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes mulasztás megállapítását nem indítványozhatja. A jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítását nem önálló eljárásként, hanem az Alkotmánybíróság által hatáskörei gyakorlása során alkalmazható jogkövetkezményként szabályozza. Ebből következik, hogy külön mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló indítvány előterjesztésére – az Abtv. hatálybalépése, 2012. január 1-je óta – nincs jogszabályi lehetőség. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést az indítványozó jogosultságának, valamint a kifogásolt jogszabályi rendelkezés alkalmazásának hiánya miatt az Abtv. 64. §-ának b) és d) pontjai alapján visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi bírói kezdeményezés visszautasításáról: III/1973/2014.)

Aljas indokból, különös kegyetlenséggel

 

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Bpi.11.368/2013/7. számú végzése és a Kúria Bpkf.III.133/2014/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

 

Előzménye: a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében bűnösnek mondta ki az indítványozót aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, tizennégy éven aluli személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében, illetve közveszély okozás bűntettében, amelyeket felbujtóként követett el. Az indítványozó állítván, hogy mindezen cselekményeket nem követte el, perújítási kérelmet nyújtott be, kérelmét azonban a Kúria elutasította. Ezt követően nyújtott be alkotmányjogi panaszt a bírósági végzések megsemmisítése érdekében.

 

Az indítványozó szerint a bíróságok a kifogásolt döntéseikkel nem tették lehetővé, hogy a bizonyítékait bemutathassa, azok ismerete, vizsgálata nélkül ítélkeztek. Állítja: a végzések számos alapvető jogát is megsértették, többek között sérült az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésébe foglalt törvény előtti egyenlőséghez való joga, a XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt joga tisztességes hatóságok előtti eljáráshoz, a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga és a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való joga is.

+

 

Az Alkotmánybíróság megállapította:  a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria jogszabály-értelmezése nem ébreszt alaptörvény-ellenességi kételyt a kifogásolt bírói döntésekkel szemben. Az indítványozó panasza valójában nem a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességét állítja, hanem a bíróságok jogértelmezését, a támadott jogszabályok bíróságok általi alkalmazásának mikéntjét, illetve a jogalkalmazó szervek általi figyelmen kívül hagyását sérelmezi. Az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) és f) pontjaiban foglalt feltételeknek, mivel nem tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések miért ellentétesek az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével, így nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt. Az Alkotmánybíróság  ezért az Ügyrend 30. § (1) bekezdés a) és h) pontjai alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1022/2014.)

 

Kártérítési igény

 

 A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (2) bekezdése, a Salgótarjáni Járásbíróság 1.P.20.181/2012/25. számú ítélete, a Balassagyarmati Törvényszék 2.Pf.20.377/2013/4. számú ítélete, valamint a Kúria PfvV.21.690/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

 

Az alkotmányjogi panasz előzményeként folyamatban volt perben megállapított tényállás szerint egy távközlési szolgáltató számlatartozás miatt kérte fizetési meghagyás kibocsátását az indítványozóval szemben. Az első fokon eljárt Salgótarjáni Járásbíróság a felperes keresetének helyt adott, és az indítványozó alperest 61 158 Ft tőke és járulékai megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú ítéletet a Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság helybenhagyta. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmét a Kúria a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (2) bekezdésének alkalmazásával érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasította.

 

Az indítványozó szerint a Pp. 271. § (2) bekezdésének azon rendelkezése, hogy bizonyos esetekben "nincs helye felülvizsgálatnak" sérti az alaptörvény T. cikk (3) bekezdését, amely szerint jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, márpedig az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerint mindenkinek joga van a jogorvoslathoz. Az indítványozó ellenérzését fejezte ki az eljáró bíróval kapcsolatban is, állítván, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást az eljárással kapcsolatban, és így sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, valamint a XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőség elve is.

+

 

Az Alkotmánybíróság megállapította: a korábban már elbírált, hasonló tárgyú indítványokhoz képest az indítvány új elemet nem tartalmaz. Jelen ügyben is hangsúlyozta: nincs hatásköre

a rendes bíróságok ítélkezési tevékenységének felülbírálatára, csak alkotmányossági szempontból ellenőrizheti a bírói döntéseket. A bírósági eljárás kereteinek meghatározása, a tényállás megállapítása, az alkalmazandó jog meghatározása és értelmezése a rendes bíróságok feladata és felelőssége. Ezért a panasz további feltételeinek vizsgálatát mellőzve panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1418/2014.)

DÖNTÉSRE VÁRVA

 

Seregnyi indítvány masírozik előttük. Tucatnyi panasszal ütköznek Íme - a böngészőknek is kavalkádot ígérő - legközelebbi tárgyalandók.

 

Paksi titkok

 

Alkotmánybírósághoz fordul az LMP a paksi beruházás egyes adatait titkosító törvény miatt – jelentette be az ellenzéki párt társelnöke, miután összegyűjtötték az MSZP és a PM támogatásával az ehhez szükséges ötven képviselői aláírást. Szél Bernadett szerint a köztársasági elnök vétójának elmaradásával Áder János a saját hitelességét és az ország nukleáris biztonságát is veszélybe sodorta. Az államfő azon szavaira, hogy az atomerőmű nem biciklitároló, az LMP társelnöke úgy reagált: ” Felháborító, hogy Magyarországon mostantól egy biciklitároló felépítésénél is komolyabb átláthatósági és ellenőrizhetőségi garanciák érvényesülnek."

(Az Országgyűlés március 3-án 130 igen, 62 nem szavazattal és egy tartózkodás kíséretében fogadta el a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.)

Az LMP az Európai Bizottságnál is panaszt, tesz, mert hite szerint a törvény európai jogot is sért. (Az 1998-ban a dániai Aarhusban elfogadott megállapodás környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szól.)

Sokallja az előzetes letartóztatás lehetséges idejét az ombudsman

 

Alkotmánybírósághoz fordul az Alapvető Jogok Biztosa is. Indítványozza, hogy semmisítsék meg a büntetőeljárási törvény azon rendelkezését, amely nem tartalmazza az előzetes letartóztatás időtartamának felső határát a legsúlyosabb cselekményekkel gyanúsítottak esetében. Székely László szerint a jogállamiság elvéből és a személyes szabadság alapjogából szükségszerűen következik, hogy törvény rendelkezzen az előzetes letartóztatás időtartamának maximumáról.

 

A büntetőeljárásról szóló törvény 2013. november 19-ét megelőzően úgy rendelkezett, hogy az előzetes letartóztatás a legsúlyosabb esetekben is legfeljebb négy évig tarthat, ezt a határidőt azonban a törvény módosítása megszüntette. Azóta a hatályos büntetőeljárási törvény szerint nem szűnik meg az előzetes letartóztatás, ha a vádlottal szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás. A kormányoldal akkor arra hivatkozva indítványozta a módosítást, hogy börtönben maradjon az ároktői banda egyik - nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint többrendbeli súlyos testi sértéssel vádolt - tagja, aki a módosítás nélkül november 22-én házi őrizetbe került volna. A banda két tagja október elején megszökött a házi őrizetből, néhány nappal később Svájcban fogták el őket. Az előzetes letartóztatás felső korlátjának eltörlését a jogszabály-módosítás elfogadását megelőzően az alkotmányügyi bizottság szintén azzal indokolta akkor, hogy ezek az események rávilágítottak: nem minden esetben elegendő négy év az elsőfokú határozat meghozatalára.

 

A szabályozást az ombudsman egy civil szervezet beadványa alapján vizsgálta, és megállapította, hogy az előzetes letartóztatás nem a vélelmezetten elkövetett cselekményért járó "előre hozott" büntetés, hanem a büntetőeljárás sikerességének, a terhelt rendelkezésre állásának, a bűnismétlés elkerülésének a biztosítéka. Megítélése szerint az előzetes letartóztatás akkor alkotmányos, ha megőrzi "előzetes" jellegét, és nem veszi át a szabadságvesztés-büntetés szerepkörét.  Ehhez azonban olyan eljárásrend szükséges, amely nem csupán a hatékonysági szempontokat veszi figyelembe, hanem a terhelt alapjogait is. A jogállamiság elvéből ugyanis az következik, hogy az állam a büntetőeljárás sikertelenségének a kockázatát nem háríthatja a terheltre. Ezért az előzetes letartóztatás felső határának eltörlése az alaptörvény jogállam-klauzulájába ütközik. Az ombudsman arra is hivatkozik, hogy "az előzetes letartóztatás szabályozása csak akkor felel meg a személyes szabadságból eredő követelményeknek, ha a korlátozás arányos az elérni kívánt céllal". Véleménye szerint a büntetőeljárás sikerességéhez fűződő közérdek egy idő eltelte után már nem áll arányban a személyi szabadság lényegében utólag orvosolhatatlan korlátozásával.

Sérelmezett devizahitelek   

 

A devizahitelekkel kapcsolatban a kormány, majd perekben eljáró bírák indítványai nyomán eddig három nagy jelentőségű határozatot hozott az Alkotmánybíróság. A pénzintézetek beadványairól is hamarosan döntés születhet, és közben zajlik több száz magánszemély ügyének elbírálása is.

 

Az első devizahiteles alkotmánybírósági eljárást 2013 novemberében még a kormány kezdeményezte. Az alaptörvény értelmezését kérte egyrészt abból a szempontból, hogy abból levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés - például erőfölénnyel való visszaéléssel összefüggésben -, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná, másrészt pedig, hogy milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal a devizahitel-szerződések. Az Alkotmánybíróság egy évvel ezelőtt kihirdetett határozatában a többi között kimondta: a korábban megkötött szerződések törvénnyel való módosításánál is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.

 

Ezután megszületett a négy devizahiteles törvény közül az első, amely kimondta: az egyoldalú szerződésmódosítások - kamat-, díj- és költségemelések - tisztességtelenségének törvényi vélelmét, és szigorú eljárási rendben lehetőséget adott a mintegy száz magyarországi pénzintézetnek arra, hogy a bíróságok előtt próbálják megdönteni ezt a vélelmet.

 

Ezekben az ügyekben több eljáró bíró az Alkotmánybíróságon támadta meg a perekben alkalmazandó első devizahiteles törvényt, többek között közjogi érvénytelenségre, a tisztességes eljárás követelményének megsértésére, jogbiztonságra és a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára hivatkozva. Az Alkotmánybíróság  novemberi és februári döntésével hét bírói indítványt elutasított.  Érvelésében a visszaható hatály kapcsán arra mutatott rá, hogy a tisztességesség mércéje nem változott, pusztán a vizsgált törvényben rögzítésre került az, ami korábban is a régi Ptk. és a bírói gyakorlat alapján eleve követelmény volt. Rámutatott arra is, hogy a deviza- és forinthitelezésből eredő vitás kérdések nemzetgazdasági, össztársadalmi jelentőségűek, ezért kizárólag a hagyományos, kétpólusú polgári perekben nem oldhatók meg hatékonyan.

 

A Taláros Testület februárban megkezdte a tárgyalását annak a négy alkotmányjogi panasznak is, amelyet pénzintézetek nyújtottak be az első devizahiteles törvény és a Kúria jogegységi döntése miatt, egyebek mellett a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának és az elévülés szabályrendszerének felülírására hivatkozva. A bírói indítványok és a pénzintézetek által benyújtott alkotmányjogi panaszok mellett eddig közel 800 magánszemély is „kopogott” az Alkotmánybíróság ajtaján. Jobbára az első devizahiteles törvényt támadták és azt kifogásolták, hogy a pénzintézetek tavaly nyáron állam ellen megindított perei miatt a devizahiteles magánszemélyek elmúlt években pénzintézetek ellen indított pereit felfüggesztették. (Országszerte mintegy 12 ezer ilyen felfüggesztett per van.) 

 

Az Alkotmánybíróság  pillanatnyilag is tárgyal újabb, csaknem száz olyan panaszt, melyek szerint a perek felfüggesztése sérti a tisztességes eljáráshoz, a per ésszerű időn belüli elbírálásához és a jogorvoslathoz való jogot, a felfüggesztő bírói döntés ellen ugyanis nem lehetett fellebbezni.

 

Az Alkotmánybíróság eddig devizahiteles ügyben nem állapított meg alkotmányellenességet. Közel 400 magánszemély első devizahiteles törvényt támadó indítványát utasította vissza. Indoklása szerint „érdemi vizsgálatra alkalmatlanok voltak, nem feleltek meg a határozottság követelményének, lényegében csak felsorolták, hogy mely törvényhelyek mely alaptörvényi rendelkezésbe ütköznek, de ezt  semmivel nem támasztották alá.”

 

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legközelebbi témái

 

Tucatnyi panasszal ütköznek. Változatlanul hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Elutasítani sem  könnyű őket, az érintettek egész biztosan megsértődnek. Íme- a böngészőknek is kavalkádot ígérő - legközelebbi tárgyalandók.

 

Árfolyamrés

 

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény és a 2/2014. Polgári jogegységi határozat egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

 

Az indítványozó álláspontja szerint a törvény, valamint a Polgári Jogegységi Határozat támadott rendelkezései a jogalkotás közjóra irányuló szándékai ellenére végeredményben nem a közjó optimumát szolgálják, mert a gazdasági jogalkotás alaptörvényi keretei közül figyelmen kívül hagyják a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, ezért sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését.

Az indítványozó kifejti: a törvény 1. § (6) és (7) bekezdése a Ptk. általános elévülési szabályrendszerét írja felül és változtatja meg visszamenőlegesen a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában, így a visszaható hatályú jogalkotás szerzett jogokat sért. A PJE. 3. pontja és a törvény 3. §-a - melyek általánosságban mondják ki az árfolyamrés tisztességtelenségét - azért is sértik a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, mert mind a múltra, mind a jövőre nézve hátrányosan változtatják meg az indítványozó szerződéses jogosítványait és az ebből eredő szerzett jogokat. (Indítvány:_anonim.pdf.)

 

Perorvoslat

 

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi II. törvény 119. § (9) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

 

Az indítványozó, dr. Szabó Máté adatvédelmi biztos 2011. december 21-én benyújtott indítványában állítja: az ítéletekről és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésekről készített anonimizált másolat kiadására vonatkozó szabályok egyfelől a nyilvános tárgyaláshoz való jogot, másfelől a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjogot sértik. (Indítvány_kieg:_1473_2012.pdf.)

 

Gázszámlák

 

A  villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről szóló 4/2013. (II. 4.) NFM rendelet 5. § (1) bekezdésének alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. 

 

A támadott rendelet - amely a kibocsátott számla számlaképére való követelményeket tartalmazza a rezsicsökkentésre tekintettel - a kihirdetését követő 15. napon lépett hatályba.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint - az eljárás felfüggesztése mellett - annak megválaszolása, hogy a rendelet érintett rendelkezése az Alaptörvény B. cikk 1. bekezdésében garantált jogbiztonság követelményének megfelel-e, az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, ezért kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. (Indítvány:_anonim.pdf.)

 

Per felfüggesztése

 

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 16. § alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz  indítvány vizsgálata.

 

Az indítványozók álláspontja szerint a támadott rendelkezés - mely a fogyasztó és a pénzügyi intézmény közötti devizahitelszerződés szerződési kikötése érvénytelenségének megállapítására irányuló perek felfüggesztését írja elő - sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz, ezen belül a per ésszerű időn belül való elbírálásához való jogot, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdésében garantált jogorvoslathoz való jogot, mivel a felüggesztő végzés ellen nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét. (Indítvány:_anonim.pdf.)

 

Földbizottság

 

A 2013. évi CXXII. törvény egyes rendelkezései, valamint a 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

 

 Az indítványozó bíró - az eljárás felfüggesztése mellett - álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való alapjogot sérti az, hogy a földbizottság állásfoglalásával szemben - sem közvetlenül, sem az érdemi döntés felülvizsgálatának keretein belül - a bírósági jogorvoslati út nem biztosított, mivel a földbizottság állásfoglalása hatását tekintve érdemében eldöntheti az ügyet.

 

Az indítványozó szerint Alaptörvény-ellenesség mutatkozik abban, hogy a földbizottság a hallgatásával is előidézheti ugyanezt a hatást: érdemben a szerződés hatósági jóváhagyásának megtagadását eredményezi állásfoglalásának ki nem adása. Ebben az esetben még az egyetlen, közigazgatási jogorvoslati lehetőség, az 5 napon belüli kifogás lehetőség sincs biztosítva. (Indítvány:_anonim.pdf.)

 

Juttatás jogtalan szabadságelvonásért

 

Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenessége megállapítására és konkrét ügyben való alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

 

Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezés ésszerű indok nélkül különbözteti meg az egyes tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedett jogalanyokat, amikor a juttatást attól teszi függővé, hogy az érintett a szabadságelvonást mely időszakban szenvedte el, és eszerint mely semmisségi törvény hatálya alá tartozik. Állítja: a rendelkezés ezért sérti az Alaptörvény XV. cikkében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát, és a IV. cikk (4) bekezdésében foglalt, a jogtalan szabadságelvonáshoz kapcsolódó kártalanításhoz való jogot is. (Indítvány:_anonim.pdf.)

 

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának  témái

 

A Kúria Gfv.VII.30.019/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

 

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzésében elutasította a felperesek (indítványozók) felülvizsgálati kérelmét, mert nem jelölték meg pontosan, hogy milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánják. Az indítványozók szerint a felülvizsgálati kérelem határozott kérelmet tartalmazott, ezért a végzés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogukat és a (7) bekezdésben biztosított jogorvolsathoz való jogot is. (Indítvány:_anonim.pdf.)

+

 

A  Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.20.669/2011/7. számú végzése, a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.632.388/2012/2. számú részítélete, valamint a Kúria Pfv.I.20.724/2013/10. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

 

Az indítványozó szerint a Kúria iratellenesen foglalt állást, nem vette figyelembe a korábbi eljárási hibákat. Állítja: ügyének elhúzódása miatt a támadott ítélet sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. Mindemellett a Kúria döntése szükségtelenül és aránytalanul korlátozta tulajdonát, ezért a döntés sérti az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogát is. (Indítvány:_anonim.pdf.)

+

 

A Fővárosi Törvényszék 3.Kpkf.670.338/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. 

Előzménye: a  Fővárosi Törvényszék helybenhagyta a Budapest Főváros V. kerületi Választási Bizottság határozatát, mely megtagadta az indítványozó által előterjesztett helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírásgyűjtő ív hitelesítését. A kezdeményezésben megjelölt kérdés volt :"Egyetért-e Ön azzal, hogy a Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testülete hozzon olyan határozatot, melyben visszavonja a tulajdonosi hozzájárulását a Magyarország német megszállásának emléket állító emlékmű Budapest V. kerület Szabadság térre  történő elhelyezéséhez?" 

Az indítványozó szerint a végzés jogszabály-ellenes és alaptörvény-ellenes. Kifejti: a Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta a vonatkozó jogszabályokat, ezzel megsértette az Alaptörvény 28. cikkét. És mivel elutasította a helyi népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezését, megsértette az indítványozónak az Alaptörvény IX. cikkében foglalt - a helyi népszavazás kezdeményezését is magába foglaló - véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az I. cikk (2) bekezdését is. (Indítvány:_anonim.pdf.)