A magánnyugdíj-pénztárak megszüntetéséről tárgyal nyári szünet utáni első ülésén az Alkotmánybíróság. Három népszavazást szorgalmazó kérdés is eldöntésre vár. A testület sok év után, szeptemberben elsejétől teljes létszámban kezdheti meg munkáját, ledolgozhatja felhalmozott ügyhátralékát, a lehető legrövidebb időn belül elbírálhatja a beérkezett indítványok tömegeit, és „megfelelő, ésszerű határidőben” hozhatja meg döntéseit. Az AB ülésének napirendjén szerepel az OVB népszavazást elutasító határozatat is.
„Képletes értelemben a látszólag kellemes körülmények között
a minden pillanatban bekövetkezhető, állandóan fenyegető veszedelem jelképe.”
A társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdése, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalásával kezdi a nyári szünet után a munkáját, hétfőn, az Alkotmánybíróság. A témához kapcsolódóan az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet is napirendjén szerepel.
Sajtóértesülések szerint a tervezet megsemmisítené a törvény azon pontját, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánkasszáknál maradóktól. Szintén veszélybe kerülhet az a jogszabályi rendelkezés is, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság nyárelőn újra megválasztott elnöke (276 igen és 76 nem, 6 tartózkodás) sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta ezeket a híreket. Sereg András az Alkotmánybíróság sajtófőnöke sem árult el a dokumentum tartalmáról részleteket. Azt azonban viszont elképzelhetőnek tartotta, hogy a tervezet szövege a véglegesítés előtt még módosulhat.
Az elfogadás időpontja továbbra sem ismert. A döntést befolyásolhatja az is, hogy a tervezetet az Alkotmánybíróság a jelenlegi összetételében, vagy öt új tagjával kibővülve fogadja-e el.
+
Szeptember elsejéről kibővül a Taláros Testület. Az Országgyűlés június 27.-én öt új alkotmánybírót választott. Titkosan szavaztak. A 386 képviselő közül 352 adott le szavazólapot. A voksolás eredménye szerint Pokol Béla (298 igen, 50 nem, 4 tartózkodás), Dienes-Oehm Egon (268 igen, 78 nem, 6 tartózkodás), Balsai István (265 igen 81 nem, 6 tartózkodás), Szívós Mária (263 igen és 82 nem, 7 tartózkodás) és Szalay Péter (263 igen, 85 nem, 4 tartózkodás) kapott bizalmat.
Az eseményt cirkusz kísérte a javából. Mesterházy Attila pártelnökkel az élén, az MSZP választási eljárást szégyenletesnek és a demokrácia sárba tiprásának nevezte. Az LMP képviselői még a szavazólapokat sem vették fel. Frakcióvezetőjük, Schiffer András, az egészet viccnek minősítette. A Jobbik pedig előre bejelentette: egyedül Pokol Béla alkotmánybíróvá választását támogatják: a másik négy jelöltet „pártkötődésük” miatt nem.
A frissen választott alkotmánybírók mandátuma – az eddigi kilenc helyett – tizenkét évre szól. A Taláros Testület szeptemberben elsején teljes létszámban kezdheti meg munkáját, ledolgozhatja az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát, a lehető legrövidebb időn belül elbírálhatja a beérkezett indítványok tömegeit, és „megfelelő, ésszerű határidőben” hozhatja meg döntéseit.
+
A Taláros Testület hétfői napirendjén szerepel továbbá. Az Országos Választási Bizottság 635/2010. (X. 1.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
|
Az Országos Választási Bizottság J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést elutasította. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az ingatlan adásvételi szerződések ügyvéd, közjegyző vagy jogtanácsos közreműködése nélkül is alkalmasak legyenek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre?” Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés jelenlegi jogszabályi rendelkezései azt kívánják elérni, hogy a jogi szabályozás garantálja a jogügyletek és az ingatlan-nyilvántartás, mint közhiteles nyilvántartás biztonságát. Az ügyvédi ellenjegyzés, vagy közokirati forma célja az, hogy megelőzze a visszaéléseket, a valóságnak nem megfelelő jogok bejegyzését, illetve ilyen tények feljegyzését. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés célja sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényben (a továbbiakban: Alkotmány) foglalt jogállamiság és jogbiztonság alapelvét azáltal, hogy az ügyvédek, közjegyzők, illetve jogtanácsosok egyéb jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek figyelmen kívül hagyásával kívánná a fent megnevezetteket az adásvételi eljárás folyamatából kizárni. Ezáltal egy eredményes népszavazást követően megalkotandó jogszabály ellentétes lenne a jelenlegi szabályokkal, mely így konkrét alkotmányos alapjogi sérelmet is okozna. |
Az Országos Választási Bizottság 382/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
|
Az Országos Választási Bizottság dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést, tekintettel a kérdés burkolt Alkotmánymódosító jellegére, elutasította. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arra nézve, hogy azok a bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmezők, akik a választási jogorvoslati eljárásban nem rótták le a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III.23.) jogegységi határozatban megjelölt illetéket és emiatt kérelmük érdemi vizsgálat nélkül, vagy hivatalból elutasításra került, a megalkotott törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül – illetékfizetés nélkül – kérhetik a bíróságtól az elutasított kérelmük érdemi elbírálását?” Az Országos Választási Bizottság megállapította: a népszavazásra feltenni kívánt kérdés visszaható hatály bevezetését eredményezné. Figyelemmel az Alkotmánybíróság 110/2009. (XI. 18.) számú végzésében foglaltakra, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvéből közvetlenül is levezethető a visszaható hatály tilalma, ebből következően a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Az Országos Választási Bizottság megállapította továbbá: a kezdeményezés azon célja, hogy a Legfelsőbb Bíróság által meghozott jogegységi határozatot népszavazás eredményeként megalkotandó jogszabállyal kívánná módosítani szintén az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből levezethető jogállamiság elvébe ütközik. Mindezek alapján a népszavazás eredményeként megalkotásra kerülő jogszabály ellentétes lenne az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglaltakkal és elfogadása az Alkotmány burkolt módosítását eredményezné. Az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alkotmány módosítására azonban csak az Alkotmány 24. § (3) bekezdésében foglalt eljárási rendben kerülhet sor, a népszavazás még közvetett módon sem vonhatja el az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001.(XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok]. |
Az Országos Választási Bizottság 283/2010. (IV. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
|
Az Országos Választási Bizottság dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést hitelesítette. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e azzal, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 84. § (1) bekezdését az Országgyűlés helyezze hatályon kívül és a törvény tegye lehetővé, hogy a választópolgár kötelező ügyvédi képviselet nélkül kérhesse a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálatát?” Az Országos Választási Bizottság szerint az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz. |
