Alkotmányellenes az a jogegységi határozat, amely értelmében be kell számítani a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakközépiskolában töltött tanulóéveket. A hivatásosok amúgy is jelentős korkedvezménnyel mehetnek nyugdíjba - akár már a negyvenes éveik elején. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa indítványozta a közúti közlekedésről szóló törvény objektív felelősségre, illetve a közigazgatási bírságolásra vonatkozó szabályainak megsemmisítését. Az Alkotmánybírósághoz fordultak a bankok egyoldalú hitelszerződés-módosítása miatt. A Taláros Testület március 9-10-i teljes ülésének napirendje.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmányellenes a 4/2007. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat, amely kimondta, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idő beszámít.
Az indítványozók – köztük magánszemélyek, bírák és állami szerv képviseletében eljáró ügyvéd – azért kezdeményezték az Alkotmánybíróság eljárását, mert álláspontjuk szerint a támadott jogegységi határozat nem felel meg a jogbiztonság követelményének, ezen túlmenően ellentétes a Legfelsőbb Bíróságról szóló egyik alkotmányi rendelkezéssel, sérti továbbá a diszkrimináció tilalmának elvét és a szociális biztonsághoz való jog garantálását.
Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában kifejtette, hogy a jogegységi döntés alapjául szolgáló, 1976-ban elfogadott minisztertanácsi határozat értelmezett rendelkezésének nincs normatartalma, azt a jogegységi határozat sem pótolhatja. Mivel a Legfelsőbb Bíróság jogegységesítő jogkörének nem része a jogalkotás, illetőleg a jogszabálymódosítás, a jogegységi tanács az Alkotmány 47. § (2) bekezdésébe ütközően rendelkezett a szolgálati idő beszámításáról.
A döntést valamennyi alkotmánybíró támogatta, de a határozat indokolásához Bragyova András, Holló András, Paczolay Péter és Trócsányi László alkotmánybírák párhuzamos indokolást csatoltak.
Sereg András a Testület szóvivője elmondta: jogegységi határozatot akkor hoz a Legfelsőbb Bíróság, ha a bírói gyakorlat ellentmondásos, márpedig ebben a kérdésben előfordult, hogy egyes bíróságok beszámították a szakiskolai éveket, mások viszont nem. Ennek a problémának az áthidalására született az a jogegységi határozat, amely úgy fogalmaz, hogy a fegyveres és rendészeti erők dolgozóinak nyugdíjazásánál be kell számítani a szakképzési éveket. Ennek a határozatnak a jogalapja egy 1976-ban született minisztertanácsi döntés volt, amelyet azonban az évek során többször is módosítottak, végül pedig eltöröltek. Vagyis egy kiüresedett, normatartalom nélküli határozatot értelmezett a Legfelsőbb Bíróság, a jogegységesítési határozatában. Ennek értelmében az Alkotmánybíróság nem tartalmi kérdések, hanem a jogalkotási folyamat miatt minősítette alkotmánysértőnek a jogegységi határozatot. A határozat akkor lép hatályba, amikor annak szövege megjelenik a Magyar Közlönyben, vagyis nem visszamenőlegesen, bár ezt számos indítványozó kérelmezte. Hozzátette: a döntés értelmében a szóban forgó jogegységi határozat az iskolás évek beszámításáról a jövőben nem lesz kötelező, vagyis a bíróságoknak kell kialakítaniuk egy alkotmányos normáknak megfelelő gyakorlatot, vagy a jogalkotónak kell olyan törvényt hoznia, amely egyértelmű eligazítást ad.
A mostani szabályok értelmében a fegyveres és rendészeti szervek dolgozói 25 éves szolgálat után, akár negyvenévesen is befejezhetik a munkát, a nyugdíjazással pedig többet kapnak, mintha tovább szolgálnának, mivel nekik kedvezőbb a nyugdíjszámításuk, mint másoknak - ezért sem véletlen, hogy a 45 ezer fős rendőrségen mindössze 350 rendőr életkora haladja meg az ötven évet. Ma egy rendőr átlagosan 131 ezer forint nyugdíjat kap.
+
Az Alkotmánybírósághoz fordul két ügyvéd a bankok egyoldalú hitelszerződés-módosítása miatt. Az 1996-ban elfogadott törvényt azért tartják alkotmányellenesnek a jogászok, mert szerintük a pénzintézetek bármikor, indokolatlanul változtathatnak a feltételeken, például a kamatokon még a futamidő alatt. Ez ellen a banki gyakorlat ellen már civil szervezetek és pártok is tiltakoztak.
+
A Taláros Testület hétfőn megkezdi az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által szorgalmazott, a közúti közlekedésről szóló törvény objektív felelősségre, illetve a közigazgatási bírságolásra vonatkozó szabályainak alkotmányossági vizsgálatát. Az úgynevezett objektív felelősség alapján az üzembentartó abban az esetben mentesülhet a bírságolás alól, ha a gépjármű jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását, vagy a gépjárműt használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja a használat tényét. Az üzembentartó nem hivatkozhat arra rendelkezésre, miszerint a gépjárművet egy hozzátartozója használta, akivel szemben nem köteles terhelően nyilatkozni. A törvény szerint meghatározott szabályszegések esetén, „egyszerűsített” közigazgatási eljárás keretében – a szabálysértési eljárás mellett egyidejűleg – a cselekmény súlyosságának arányában harminc és háromszázezer forint közötti közigazgatási bírságot kell kiszabni.
Szabó Máté nem tartja összeegyeztet¬hetőnek a jogbiztonság és az alkotmányos büntetőjog követelményével az objektív felelősség e formáját, lévén: olyan közlekedési szabályszegésekért, ahol hagyományosan a felróhatóságon alapuló felelősségnek és a jogsértéssel arányos szankciónak kellene érvényesülnie, a törvény objektív felelősségen alapuló, rögzített összegű bírság kiszabását rendeli el. Álláspontja szerint ellentétes a jogbiztonság követelményével az a jogi megoldás, amely szerint a nem vétkes üzembentartót akkor is szankciókkal kell sújtani, ha a gépjármű tényleges vezetőjétől a bírság valamilyen okból nem behajtható. Az ombudsman szerint legalább ennyire aggályos az, hogy a törvény alapján egyazon közlekedési jogsértés miatt párhuzamosan szabálysértési és közigazgatási, vagyis eltérő hatósági szankcióval fenyegető eljárás is indulhat. A törvény két említett rendelkezése alapján még az is lehetséges, hogy a járművezetéstől eltiltást, mint szabálysértési szankciót és a fix összegű közigazgatási bírságot egyazon személlyel szemben alkalmazzák. Ugyancsak nem tartja összeegyeztet¬hetőnek a jogbiztonság követelményével az ombudsman azt, hogy kétséges az üzembentartó számára az objektív felelősség következményei alóli mentesülés még akkor is, ha a gépjármű a szabályszegést megelőzően jogellenesen kerül ki a birtokából, azonban ezt nem volt módja a rendőrségnek jelezni.
Az állampolgári jogok biztosa hangsúlyozta: a közúti közlekedésről szóló törvény és a közigazgatási eljárásról szóló törvény viszonya alkotmányosan nem kellően rendezett. A biztos szerint problémát okoz, hogy közigazgatási eljárási törvény nem ismeri az objektív felelősség fogalmát, ezáltal elvben kizárt például, hogy a közigazgatási bírság a közigazgatási hatósági eljárás hatályos szabályainak megfelelően kerülhessen kibocsátásra.
Az Alkotmánybíróság március 9-10-i teljes ülésének napirendje
Az alkotmánybírák megkezdik a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § (3) bekezdésének, valamint a 21/A. § (5) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát. Az indítványozó szerint alkotmányossági aggályok merülnek fel a jármű üzembentartójának objektív felelősségével összefüggésben.
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén foglalkozik az Országos Választási Bizottság 350/2008. (XI. 14.) OVB határozata ellen benyújtott kifogással. Az OVB megtagadta a Magyar Néppárt képviseletében eljáró Sebők István által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy előrehozott országgyűlési képviselőválasztás legyen?”
Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 309/2008. (X. 30.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a dr. Ádám Attila a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük az Alkotmány olyan tartalmú módosítását, hogy országos népszavazást lehessen tartani az Országgyűlés feloszlásáról.”
Ugyancsak kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 310/2008. (X. 30.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a dr. Ádám Attila a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények olyan tartalmú módosítását, hogy az egyéni országgyűlési képviselők a választókerületükben névjegyzékbe vett választópolgárok egyötödének kezdeményezésére tartandó szavazáson, a választókerületben névjegyzékbe vett választópolgárok szavazatainak egyszer többségével visszahívhatók legyenek.”
Megtámadták az Országos Választási Bizottság 311/2008. (X. 30.) OVB határozatát is. Az OVB hitelesítette a dr. Ádám Attila a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények olyan tartalmú módosítását, hogy a köztársasági elnököt a választásra jogosult választópolgárok a szavazataik egyszerű többségével választhassák meg.”
Megkérdőjelezték a helyi adókról szóló 1990. évi C . törvény 41. § (2) bekezdés a) pontjának, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 26. § (2) bekezdés a) pontjának alkotmányosságát.
Napirendre kerül az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIIII. törvény 23. § (1) és (2) bekezdéseinek alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet.
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült azt a határozattervezet, amely azt elemzi, biztosította-e az Országgyűlés annak törvényes lehetőségét, hogy a házasság felbontása iránti perben a bíróság jóváhagyhassa a feleknek a családtámogatási igények és a családi adókedvezmény igénylésére jogosult személy meghatározása tárgyában kötött egyezségét.
Megvitatják az Országos Választási Bizottság 203/2008. (VI. 25.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB megtagadta a Magyar Nyugdíjasok Segélyez Egyesülete képviseletében Szekeres Margit elnök által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy magyar termőföld állandó jelleggel legalább 10 év óta nem itt lakó külföldi állampolgárnak ne legyen eladható?”
Megtámadták az Országos Választási Bizottság 184/2008. (V. 6.) OVB határozatát. Az OVB hitelesítette a Gy. I. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törölje el az 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (3) és (4)bekezdéseiben a pártok számára biztosított területi és országos listaállítási jogot, hogy ezentúl az Országgyűlésbe csak egyéni választókerüle¬tekből kerülhessenek képviselők?”
Napirenden lesz Az Országos Választási Bizottság 351/2008. (XI. 14.) OVB határozata ellen emelt kifogás. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy törvény rendelkezzen arról, hogy országos és helyi népszavazás, illetve országos és helyi népi kezdeményezés során aláírást csak olyan személy gyűjthessen, akit a területi választási bizottság aláírásgyűjtőként nyilvántartás¬ba vett?”
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 148/2007. (V. 31.) OVB határozata ellen is. Az OVB hitelesítette a Somsák Á. László által a Magyar Nyugdíjasok Pártja képviseletében benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a 13. havi nyugdíj a rendes nyugdíjba kerüljön beépítésre?”
Határozattervezet készült az Országos Választási Bizottság 20/2008. (I. 8.), 21/2008.(I. 8.), 22/2008. (I. 8.) 23/2008. (I. 8.) és 24/2008. (I. 8.) OVB határozatai ellen benyújtott kifogások vizsgálata tárgyában.
Kedden tárgyalják azt a határozatterve¬zetet, amely a közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. § (1) bekezdésének és 23. § (1) bekezdésének alkotmányosságát vizsgálja.
Megkérdőjelezték a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 7. §-ának és a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 5. §-ának az alkotmányosságát.
Megvizsgálják a Munka törvénykönyvér l szóló 1992. évi XXII. törvény 175. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a 174. §-ának alkotmányossá¬gát is.
Napirenden lesz a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 674. § (1) bekezdésével összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Szó lesz a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § e) pontjának, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § i) pontjának alkotmányosságról.
Megtárgyalják az Alkotmány 18. §-a és a 70/D. §-a értelmezésére irányuló indítványt is.
