A világ legjobb szakképzését építjük ki Magyarországon a jelen és a jövő fiataljai számára – fogalmazott Varga-Bajusz Veronika. Szerinte a siker kulcsa egyebek közt a piaci szereplők bevonásával készült jól kidolgozott stratéga, valamint az odaadó oktatók, szakemberek részvétele.

A magyar szakképzést a nemzetközi mezőnyben kiemeli összetettsége, mert nemcsak a szakképzés egy elemére fókuszál, hanem az összes aspektusra.

Ebben az összetett szakképzési rendszerben újulnak meg iskolák, amelyre mintegy négyszázmilliárd forintot biztosítottak a jelenleg zajló 21. századi szakképző intézményfejlesztési programban, ebből 96 milliárd forint értékben 34 helyszínen újulnak meg az iskolák, a következő években további százmilliárd forintot fordítanak az infrastruktúra fejlesztésére – fejtette ki az államtitkár.

Hozzáfűzte, kiemelten kezelik az oktatók helyzetét is, a több mint két és félszeres pedagógusi béremelésnek köszönhetően a szakképzésben a legkisebb oktatói bér is eléri a havi 705 ezer forintot.

Az elhivatott szakemberek nemcsak tanítják, hanem mentorálják is a fiatalokat

– jegyezte meg a kereszténydemokrata politikus. Kitért arra is, hogy az oktatás színvonalának emelése mellett szélesítik a szakképzési palettát, a szakképzési centrumok képesek arra, hogy teljes mértékben kielégítsék az ország régióinak szakképzési igényeit, a piaci szereplők bevonása pedig emeli a gyakorlati képzés színvonalát, tőkét vonz az oktatásba, fejleszti az adott régió gazdasági versenyképességét, erősíti a népességmegtartó erőt.

A jó szakma aranyat ér, hiszen biztos megélhetést, kiszámítható karriert, szabadságot, értékes munkát ad.

A friss szakmunkások egy évvel az iskola végzése után már átlagosan a minálbér kétszeresét keresik, a jól képzett szakemberek pedig vonzóvá teszik Magyarországot a csúcstechnológiás ipari beruházások számára – hangsúlyozta.

A magyar szakképzés a műszaki, informatikai felsőoktatás előszobájává vált, különösen az okleveles technikusi képzések által, amely kreditet is jelent a továbbtanulásban

– mutatott rá az államtitkár. Felidézte, hogy az Apáczai ösztöndíj a hátrányos helyzetű fiatokat segíti a szakképzésben. A program rendelkezésre álló mintegy hétmilliárd forint keretéből az idei tanévben mintegy 2,8 milliárd forintot fordítanak a tehetséges rászoruló diákok támogatására, akiket mentorok is segítenek.

A magyar szakképzés sikerét mutatja, hogy az idén mintegy háromszázezren kezdik meg a tanévet a szakképzésben, ebből 44 ezren „gólyák”, és 2022 óta 64 százalékkal nőtt a szakképzésből egyetemre érkező diákok száma – mondta Varga-Bajusz Veronika.

Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke egyebek közt arról beszélt, a magyar gazdaság számára fontos, hogy a szakképzésből kikerülők megállják a helyüket. Az Apáczai ösztöndíjprogram sikeres, négy év alatt évente átlagosan mintegy ötezer tanulónak nyújtott ösztöndíjat. Az idei Apáczai ösztöndíjprogramra augusztus 27. és a szeptember 23. között lehet jelentkezni.

Csányi Róbert projektmenedzser elmondta, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) Apáczai ösztöndíjprogramban 6,865 milliárd forint keret áll rendelkezésre 2023-2027 között, a keret tervezett megemelésével ez az összeg 12,265 milliárd forint lehet.