Varga-Bajusz Veronika elmondta, az egyetemen nemzetközileg is elismert munka folyik az innováció területén, nem véletlen, hogy az SZTE több nemzetközi rangsorban is előkelő helyet foglal el, ahogy az sem, hogy az intézmény a Kulturális és Innovációs Minisztérium által rendezett év egyeteme gálán első lett az innovációs kategóriában.

A magyar felsőoktatás a modellváltást követően gyorsan fejlődő pályára lépett, ma már tizenkét magyar egyetem tartozik a világ legjobb öt százalékába, és az SZTE a hazai felsőoktatás egyik zászlóshajója – hangsúlyozta az államtitkár.

Közölte, 2024-ben az SZTE húsz szabadalmi és 16 védjegybejelentést indított el, valamint 25 új szellemi alkotás birtokbavétele zajlott le. Az SZTE rendkívül vonzó a gazdasági szféra szereplői számára, az egyetem vállalati kutatásfejlesztésből származó bevétele tavaly megközelítette a kétmilliárd forintot, a piaci partnereinek száma meghaladja a kétszázat – közölte a kereszténydemokrata politikus.

Kiemelte: az egyetem tehetséges fiatalokat támogató programjai és az innovatív és zöld megoldásokat alkalmazó infrastruktúra inspiráló módon hatnak a több mint 25 ezer hallgatóra és csaknem ezer doktoranduszra, akik az SZTE-n folytatják tanulmányaikat.

Karikó Katalin, az egyetem Nobel-díjas professzora előadásában arról beszélt, több tucat vagy több száz tudományos felfedezés született, amely hozzájárult ahhoz, hogy az mRNS 1961-es felfedezésétől az 1984-es szintetizáláson át elkészülhessen a pandémia során világszerte alkalmazott vakcina. A sikeres kutatás és innováció mellett arra is szükség van, hogy társadalom elfogadja a terméket, mert egy vakcina csak akkor véd, ha benne van az ember karjában – hangoztatta a professzor.

Az átlagostól eltérő ötletek megvalósítására az akadémiai szférában és az iparban egyaránt nehéz anyagi támogatás szerezni – mondta a kutató, példaként saját pályafutását említve. Kifejtette: sok pályázatot írt, mindegyikből sokat tanult, de – egyetlen kivétellel – nem kapott támogatást. Ugyanakkor 24 éven át mindig meg tudott valakit győzni arról, érdemes foglalkozni az általa művelt területtel.

A publikálási, a tudományos előmenetel, a szabadalom bejegyzésének kényszere ellenére nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kutatás célja a természeti folyamatok megértése – szögezte le Karikó Katalin.

A jelenlévő hallgatóknak és kutatóknak azt tanácsolta, megbízható emberekből építsenek csapatot, tartsanak fent szoros kapcsolatot más szakterületek művelőivel, alapítsanak saját céget, hogy azokon az ötleteken dolgozhassanak, melyek őket érdeklik, a tudományos eredményeiken alapuló szabadalmat pedig tartsák meg maguknak.