Varga-Bajusz Veronika felidézte: az elmúlt években olyan intézkedések születtek, amelyek valóban a fiatalok igényeit szolgálták ki, legyen szó nyelv- vagy KRESZ-vizsga-támogatásról, nemzetközi szinten is sikeres hallgatóbarát felsőoktatásról, a megújított szakképzési rendszerről, a 25 év alattiak szja-mentességéről, amelynek keretein belül az elmúlt években már több mint hatszázmilliárd forint adókedvezmény maradt a fiataloknál, és az idei évben is több mint háromszázezer fiatalt értek el. Szeptembertől pedig jön a fix háromszázalékos lakáshitelprogram.

A legújabb ifjúságkutatás eredményei alapján a 15–30 év közötti korosztály jóval tudatosabban alakítja pályaválasztását, jövőképét és döntéseit, mint az 1990-es vagy 2000-es évek fiataljai. A mai nemzedék korábban határozza meg céljait, és céltudatosabban tesz is értük, ez jelentős szemléletváltást jelez a korábbi évtizedekhez képest – közölte az államtitkár. Hozzáfűzte, a mostani generáció mintegy nyolcvan százaléka beszél idegen nyelvet, míg a 2000-es évek elején ötven-hatvanszázalékuk mondta, hogy rendelkezik nyelvismerettel.

Az értékek mentén azonban ugyanolyanok, mint a korábbi generációk: ők is családot, gyermekeket szeretnének, és fontos számukra a nemzeti identitás

– hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. Kifejtette: korábban gyakran előfordult, hogy valaki diplomát szerzett, majd teljesen más területen kellett újraépítenie magát. Ma a fiatalok hamarabb felismerik, mi érdekli őket, korábban szeretnének önállósodni, sokan már a tanulmányaik alatt a vágyott munkahelyen dolgoznak.

Az új Nemzeti Ifjúsági Stratégia ezért kiemelten foglalkozik a tanulmányokkal és a karrierépítéssel, a családalapítással, az otthonteremtéssel, valamint a mentális egészség megőrzésével. A fiatalok a legnagyobb kihívásaikat is megfogalmazták, egy részük leginkább attól tart, hogy a lakhatása nem lesz megoldva, és nem tud olyan karriert építeni, amilyet eltervezett.

Pozitív változás, hogy jelentősen csökkent azok aránya, akik hosszabb távon munkát vállalnának külföldön – emelte ki Varga-Bajusz Veronika. Rámutatott: 2016-ban még 27 százalék tervezett huzamosabb külföldi életet, ez mára 13 százalékra esett vissza. Nagyságrendileg

három- és négyszázalék között mozog azok aránya, akik végül ténylegesen hosszabb távú munkát vállalnak külföldön, tehát többségük végül itthon marad, és az elmúlt években nőtt a Magyarországra visszatérők száma is.

Ez szerinte annak köszönhető, hogy a fiatalok többsége már bízik a megújult hazai felsőoktatásban és szakképzésben, valamint az itt megszerzett végzettségekkel reális karrierutat látnak maguk előtt.

Az államtitkár beszélt arról is: teljesen helyénvaló, ha egy fiatal kritizál, hiszen ezért fiatal. „Az ő életükben, mint annak idején a miénkben is, sokkal erőteljesebben jelen van a kritika. Államtitkárként folyamatosan beszélgetek a fiatalokkal, olykor vitatkozunk, meghallgatjuk őket, és elmondjuk a mi érveinket. Ezekből pedig olyan intézkedések születhetnek, amelyekből a fiatalok profitálhatnak, gondoljunk csak itt a 25 év alattiak szja-mentességére vagy a fix háromszázalékos lakáshitelprogramra.”

Az elmúlt hetekben, hónapokban több fesztiválon, könnyűzenei koncerten fogalmaztak meg éles kritikát a fiatalok a kormánypárttal szemben. Az államtitkár szerint ez nem kritika, hanem

egyes fellépők részéről tudatos, párttal szembeni politikai uszítás történik, ami provokátorokkal megtámogatva idézi elő a sajtó által aztán felerősített hangulatot.

Nem azzal van probléma, ha egy művész világképet, értékrendet vagy ideológiai nézeteket fogalmaz meg. „Természetes dolog, hogy egy zenész vagy előadó megszólal társadalmi kérdésekről, vagy megosztja a világnézetét. Azonban amikor ez már nem egyszerű vélemény, hanem határátlépés, ami túlmutat a művészi szabadságon, akkor már szükséges felelősségét vállalni, és a politikai válaszreakciók esetében nem lehet a művészi szabadság és a magánvélemény mögé bújni” – fogalmazott Varga-Bajusz Veronika.

Úgy véli, a fiatalokat a közösségért való tenni akarás vezeti: önkénteskednek, időseket segítenek, részt vesznek az árvízi védekezésben. Ugyanakkor a szűken vett pártpolitika iránti érdeklődés mérsékeltebb a részükről, de ez változóban van. Az államtitkár hangsúlyozta:

a stratégia kiemelten kezeli a határon túli magyarság fiataljainak helyzetét is, mert az anyaországnak feladata van abban, hogy segítse a külhoni magyar közösségeket megmaradni, megerősödni, hagyományaikat őrizni.

Ugyanakkor az ott élők felelőssége is óriási, ők érzik igazán, milyen erő a nyelv, a közös kultúra, és nekünk az egy nemzethez tartozásban minden támogatást meg kell adni – szögezte le Varga-Bajusz Veronika, aki elmondta, a múlt héten Kárpátalján, Beregszászon járt, ahol elmondott gondolatát itt is idézte, mely szerint szerencsésnek tartja magát, hogy egy nemzethez tartozhat velük.

„Ahogy eddig, a jövőben is erősítjük az intézményrendszereiket, a célunk, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak, és erős, élő kapcsolat legyen a Kárpát-medencei magyarság között. Szerethető, okos, tudatos, jó fej fiataljaink vannak, akiknek élniük kell a lehetőségeikkel. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy figyeljünk rájuk, beszélgessünk velük, kérjük ki a véleményüket, hogy együtt gondolkodhassunk velük a jövőjükről, és biztosítsuk nekik a lehetőségeket” – mondta az államtitkár.