Varga-Bajusz Veronika közölte: a nemzetközi rangsorok szerint 2020 előtt hét, ma már 12 magyarországi egyetem van a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek öt százalékában, ebből három a legjobb két százalékhoz, egy pedig a felső egy százalékhoz tartozik. Ez azt mutatja, hogy

a magyar felsőoktatás 2020-ban elindult megújítási folyamata beváltotta a hozzá fűzött reményeket,

mert rugalmasabb körülményeket biztosít az intézményeknek, amelyek hosszú távon tervezhetnek, elérhetik stratégiai céljaikat.

A rangsorok nem önmagukban fontosak, azok a hallgatókhoz szólnak, megmutatják, hogy az intézmények milyen lehetőségeket teremtenek nekik - mutatott rá az államtitkár. Leszögezte:

a fiatalok sikere a nemzet sikere, ezért kell, hogy a felsőoktatási intézmények a rangsorban lévő mutatók mentén jól teljesítsenek, megadják azt az oktatási, kutatási, nemzetköziesítési tevékenységet, lehetőséget a fiataloknak, ami ahhoz kell, hogy ők aztán egy sikeres karriert tudjanak befutni.

Örömtelinek nevezte, hogy a vidéki egyetemek is sokat erősödtek az új struktúrában. Minden második jelentkező vidéki egyetemre jelentkezik, sőt a felvételi arányok szempontjából is ugyanez tapasztalható - mondta. Megjegyezte, a megújítás nagyon fontos eleme volt, hogy a vidéki egyetemek a térségük katalizátorai, motorjai legyenek, olyan karrierívet tudjanak kínálni a hallgatóknak, amely ott tartja őket. Ehhez

erős együttműködésre van szükség a munkaerőpiaci, gazdasági, társadalmi szereplőkkel, és azt látható, hogy az egyetemek ebben is sokat fejlődtek.

Az állam fontos szerepe, hogy motiválja az egyetemeket, kutatóintézeteket az innovációra, és az innovációs együttműködések mostanra nagyon erősek lettek - folytatta az államtitkár. Kitért a Neumann János-programra, amelynek küldetése, hogy olyan, a legnagyobb társadalmi hatással bíró területeken támogassa az egyetemeket, mint amilyen az egészségtudomány vagy a fenntartható fejlődés.

Amíg Brüsszel folyamatosan próbálja a magyar felsőoktatás eredményeit csorbítani, illetve visszahúzni, bezárni a magyar egyetemeket, addig a Pannónia Ösztöndíjprogramon és a Horizont programon keresztül sikerült dinamizálni az intézmények nemzetközi kapcsolatait

- mutatott rá a kereszténydemokrata politikus. Közölte, több mint négyezer együttműködés jött létre, több mint háromezer hallgató, kutató tudott részt venni a nemzetközi tapasztalatszerzésben, a Horizont pályázaton keresztül nagyon erős konzorciumok, kutatási konzorciumok alakultak. Példaként említette az Óbudai Egyetem, a Stanford és a Szingapúri Egyetem közös kutatását az orvos-egészségtudomány területén.

Amíg az egyik oldalról van egy folyamatos kikezdés, addig mi nem hagyjuk magunkat és ellenállunk, sőt erősebbek tudunk lenni ezáltal

- hangoztatta Varga-Bajusz Veronika.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendégeként elmondta, május 29-én adják át az Év egyeteme díjat nyolc kategóriában. A díj alapításakor alapvetően nem a verseny, hanem az volt a cél, hogy az egyetemek megmutathassák magukat, illetve azt, hogy mennyit haladtak előre onnan, ahonnan indultak - tette hozzá az államtitkár.

Beszélt a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogramról is, kiemelte, a június 10-i határidőig azon 17 és 24 év közötti fiatalok jelentkezését várják, akik a világ top 100 egyetemének valamelyikére nyertek felvételt, az ő tanulmányaikhoz szeretnének támogatást nyújtani. Százas nagyságrendben vannak olyanok, akik ebben gondolkodnak, az ösztöndíjprogram 12-20 fiatalnak nyújt segítséget - közölte. Megjegyezte,

a programnak az is célja, hogy a támogatottak az egyetem elvégzése után Magyarországon kamatoztassák a tudásukat.