A magyar felsőoktatás jövőjéről rendezett pódiumbeszélgetésen Varga-Bajusz Veronika kiemelte: negyven százalékkal emelkedett a megújult egyetemeken a hallgatói létszám, nőtt a tudományos teljesítmény. A tudományos publikációk száma ötven százalékkal növekedett, hatszorozódott a szabadalomszám, emelkedett a szellemi tulajdonból származó bevétel.

A hallgatóbarát fordulat nyomán négyezerötszázzal kevesebben morzsolódtak le, mint a korábbi időszakban, közel 22 ezren pedig gyorsabban haladnak a képzésükben a kreditekkel,

gyorsabban tudják elsajátítani a tananyagot; a nemzetközi hallgatók száma húsz százalékkal nőtt az elmúlt öt évben, egyre erősebb a magyar egyetemek nemzetközi jelenléte – tette hozzá az államtitkár.

Közölte: míg 2020 előtt hét, mostanra tizenkét egyetemünk a világranglistákon meghatározóan részt vesz. A kereszténydemokrata politikus nemzeti ügynek nevezte a tehetséggondozást.

A Nemzeti Tehetség Program az elmúlt tizenhat évben már több mint negyvenmilliárd forintnyi forrást kapott, ennek fele adófizetői adomány, másik fele költségvetési forrás

– mondta. Hangsúlyozta: az a dolgunk, hogy pályázatokkal, olyan programokkal segítsük a fiatalokat, segítsünk megtalálni a tehetségeket a tehetséggondozó szervezetekkel, az iskolákkal, a tanárokkal közösen, hogy a fiatalok valóban ki tudják magukban bontakoztatni a tehetséget.

Jelenleg 46 ezer kollégiumi férőhely van Magyarországon, ezen belül Budapesten 16-17 ezer érhető el. Az elmúlt időszakban a gondolkodás fókuszába került a budapesti Diákváros program, amelynek a műszaki háttértervezése van folyamatban. Folyik az egyeztetés a hallgatói önkormányzatokkal az igényekről, amelyek alapján 12-18 ezer férőhelynyi kollégiumi elérhetőség épülne ki a déli városkapu környékén – részletezte Varga-Bajusz Veronika.

Hozzáfűzte, a vidéki városokban is elindult a tervezés, hogy a kollégiumi férőhelyek számát hogyan lehetne tovább növelni. Ami a nemzetköziesítést illeti,

a diákvárosoknál az az alapelv, hogy a férőhelyek hetven százaléka magyar hallgatóké legyen, és harmincs százalékot nyitnának meg a külföldi hallgatók előtt.

A lakhatási gondok megoldásában fontos szerepe lesz a szeptemberben induló Otthon Start Programnak, amely olyan lehetőség lesz azoknak, akiknek még nem volt lakástulajdona, amivel egy ötvenmillió forintos értékhatárig egy három százalékos fix kamatozású, 25 éves futamidejű hitelt biztosítunk a számukra – mondta el az államtitkár.

Megjegyezte, a 40 év fölöttieknek ma nagyjából nyolcvan százalékának van lakása vagy saját tulajdonú otthona, míg a 40 év alattiaknál ez a szám nagyságrendekkel alacsonyabb, ezért is indította el a kormány ezt az intézkedést, és bíznak abban, hogy minél többen élni tudnak vele.