Jól mutatja a magyar felsőoktatás nemzetközi vonzerejét és a kormány kollégiumfejlesztési programjainak jelentőségét, hogy a kollégiumi férőhelyek iránt nemcsak hazai, hanem külföldi hallgatók is nagy számban érdeklődnek – mondta a Magyar Nemzetnek Varga-Bajusz Veronika államtitkár. Kiemelte, a kapacitások folyamatos bővítése ellenére is komoly túljelentkezés van a 46 ezernél több férőhelyre. Arra is kitért, hogyan zajlik a fővárosi Diákváros-program előkészítése, amelyben tizenkét-tizenhatezer új férőhely jön létre modern, zöld és fenntartható környezetben.
Tízezrek pályáznak a kollégiumi férőhelyekre, a kormány pedig határozott lépésekkel és jelentős fejlesztésekkel biztosítja, hogy minden diák méltó körülmények között élhessen és tanulhasson a felsőoktatásban – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjúban Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára.
Hangsúlyozta, a fiatalok lakhatási feltételeinek javítása a kormány kiemelt feladata. Az elmúlt három évben valódi hozzáférési fordulat valósult meg a felsőoktatásban, amelynek természetes velejárója a kollégiumfejlesztés felgyorsítása is.
Több mint 46 ezer kollégiumi férőhely van országszerte, mégis jelentős a túljelentkezés, pedig a kapacitásokat folyamatosan bővítik.
A főváros 17 ezer kollégiumi férőhelye iránt nemcsak hazai, hanem külföldi hallgatók is érdeklődnek, ami jól mutatja a magyar felsőoktatás nemzetközi vonzerejét és a kormány kollégiumfejlesztési programjainak jelentőségét. A férőhelyek odaítélése szociális és tanulmányi alapon történik, ezzel biztosítva, hogy a rászoruló és jól teljesítő diákok elsőbbséget élvezzenek – közölte az államtitkár.
Felidézte, hogy az állam 2010 óta összesen százötvenmilliárd forint értékben vásárolt ki a balliberális kormányok által, a felsőoktatási intézmények számára hátrányosan megkötött ötven PPP-konstrukcióban működő kollégiumot, amelyeket az egyetemeknek adott vissza, így biztosítva hosszú távú fenntartható működésüket.
Az elmúlt években ennek hatására számos ikonikus kollégium is ebben a formában újult meg: többek között a Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusa, az ELTE Márton Áron Szakkollégium, amely közel 13 milliárd forintból esett át teljes felújításon, valamint a Miskolci Egyetem Bolyai Kollégiuma is a legmodernebb környezettel várja a hallgatókat.
A fejlesztések azonban nem állnak meg, mert előttünk van a budapesti Diákváros-program, amelyben a IX. kerületben, rozsdaövezeti területen, tizenkét-tizenhatezer új férőhely jön létre modern, zöld és fenntartható környezetben
– mondta Varga-Bajusz Veronika. Hozzáfűzte, jelenleg a projekt műszaki, finanszírozási előkészítése, háttértervezési munkák folyamata zajlik, ezt követően fogják meghatározni a fejlesztés folyamatát.
Idén újdonságként – a HÖOK javaslatára – elindult a Kollégisták központban program is, amelyre az intézmények augusztus 31-ig pályázhatnak háromszázmillió forintos keretösszegből. A támogatásból a mindennapi komfortot javító eszközöket, például hűtőt, mosógépet vagy konyhai felszerelést szerezhetnek be a kollégiumok – folytatta az államtitkár.
Célunk, hogy ne csak felsőoktatás színvonala, hanem a környezete is a világszínvonalú legyen.
A fejlesztésekkel nemcsak a férőhelyek száma bővül, hanem a szolgáltatások színvonala is emelkedik, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a megújult magyar felsőoktatás sikeres és vonzó legyen – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus.