A magyar kormány számára a legfontosabb, hogy elősegítse a magyar közösségek fennmaradását és fejlődését, mert ezáltal vagyunk egy nemzet - hangsúlyozta Szili Katalin vasárnap a partiumi Csokalyon. A miniszterelnöki főtanácsadó a Bihar megyei település református temploma megépítésének 300. évfordulója alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten vett részt.
Köszöntő beszédében Szili Katalin emlékeztetett arra, hogy a magyar alaptörvény kimondja: Magyarország kormánya felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért. Az elmúlt tizenöt évnek köszönhetően mára összetartozó nemzet vagyunk – jelentette ki a KDNP politikusa. Azt kívánta az érmelléki település lakóinak, hogy
amilyen szilárdan áll a templomuk háromszáz éve, ugyanolyan erős hit tartsa össze a közösséget, nemzetet is.
Ha erre alapoznak, háromszáz év múlva is lesz magyar szó Csokalyon – mondta a miniszterelnöki főtanácsadó. Felidézte, milyen körülmények uralkodhattak a térségben háromszáz évvel ezelőtt, amikor a templom felépült. Akkor ért véget a Rákóczi-féle szabadságharc, a török kiűzése, és már az ellenreformáció uralkodott. Erős közösség kellett legyen az, amely ilyen helyzetben elhatározta, hogy templomot épít és meg is valósította döntését – mutatott rá Szili Katalin.
A csokalyi születésű Fényes Elek földrajztudós és statikus emlékét is felidézte, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként elkészítette Magyarország és tartományai teljes földrajzi és statisztikai felmérését, leírását. Fényes Elek mutatta meg először, hogy a magyar életképes nemzet, amelynek több évszázados múltja mellett életképes közösségei is vannak – tette hozzá Szili Katalin. Hangsúlyozta,
a magyar történelemnek voltak olyan időszakai, amikor a templom és iskola tartotta meg a magyarságot, és az egyház nemzetmentő munkát végzett.
A templom nemcsak épület, hanem egy élő közösség otthona, a csokalyiak „hitének gerince” - fogalmazott. Megköszönte a közösségnek, hogy tagjai magyarul imádkoznak, magyarul taníttatják gyermekeiket.
A hálaadó istentiszteleten Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök hirdette az igét, aki arra intett: miközben a mesterséges intelligencia és a közösségi média korában az emberek a legjobb oldalukat igyekeznek mutatni, Isten valójában arra kíváncsi, hogy mi van a szívükben.
A templom háromszáz éves történetét Fazakas Ildikó csokalyi lelkész ismertette, majd Bara László, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese és a holland testvéregyházközség képviselői köszöntötték a gyülekezetet.
Ezután bemutatták Bartha Kálmán egykori csokalyi lelkész A szél szembe fúj című verses prédikációs gyűjteményét. Elhangzott: a kötet különleges színfoltja az erdélyi református irodalomnak, nem egyszerű szöveggyűjtemény, hanem élő találkozási pont múlt és jelen között, a közösség emlékezetét, történetét, lelki kötődését tükrözi.
A jubileum alkalmával a templomban leleplezték a csokalyi egyházközségben szolgáló lelkészek névsorát tartalmazó emléktáblát, majd az utcafronton felavatták a Királyhágómelléki Református Egyházkerület címerét.
