A dokumentum szerint a Szőlő utcai javítóintézet vezetőjével szemben büntetőeljárás folyik, amelyben - az eddigi adatok alapján - sem fiatalkorú, sem politikus nem érintett, sem elkövetőként, sem sértettként.

A javítóintézet feladata a bíróságok által letartóztatásba helyezett fiatalkorú fiúk számára javítóintézeti ellátás és nevelés biztosítása. A javítóintézet - a köznyelvben fiatalkorúak börtöne - olyan intézet, amely 12-18 éves korú bűntetőeljárásban terheltként szereplő fiatalok nevelését végzi. A Szőlő utcai javítóintézetben kizárólag fiúk javítóintézeti ellátását végzik.

A javítóintézet vezetőjével szemben azért indult eljárás, mert az intézetben több nagykorú, huszonéves nőt alkalmazott, akik a tudtával, vagy az ő szervezésében prostitúciót folytattak, amiből az igazgató anyagi hasznot húzott. A vezetővel kapcsolatos ügy alapjául egy átfogó, a bűncselekmény alapos gyanúját felvető, titkos információgyűjtést is magába foglaló eljárás szolgált.

Az ügy feltárása és a folyamatban lévő büntetőeljárás során sem politikus, sem kormánytag érintettsége nem merült fel.

A büntetőüggyel kapcsolatban megjelent állítások időrendje, a megszólalók személye alapján alappal feltételezhető, hogy

egy összehangolt, előre megtervezett, ténybeli alapokat nélkülöző kampány zajlik, amelynek célja a kormány cselekvőképességének korlátozása.

A politikai szereplőkre, kormánytagokra vonatkozó állításokat Kuslits Gábor, a Kossuth Lajos Gyermekotthon korábbi vezetője tette a Válasz Online-on szeptember 8-án megjelent interjúban.

A jelentés időrendi sorrendben részletezi, hogy a Facebookon kik foglalkoztak az üggyel, említik Jámbor Andrást, a Párbeszéd parlamenti frakciójának tagját, aki a dokumentum szerint napi posztokkal, videókkal tartotta napirenden az ügyet, parlamenti vizsgálóbizottságot kezdeményezett. Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője is vizsgálóbizottságot javasolt, majd nyílt levelet írt, de Káncz Csaba geopolitikai szakértő, Molnár Áron színművész, Vályi István, a Totalcar volt újságírója, Rokker Zsolti és mások is posztoltak az ügyről.

A dokumentum szerint a folyamatban lévő büntetőeljárásban tanúként hallgatták meg Kuslits Gábort és Káncz Csabát, aki korábban a javítóintézet igazgatójának politikai kapcsolatairól posztolt.

Kuslits Gábor tanúkénti meghallgatásán a korábban adott interjújában megfogalmazott állításokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a sajtóban megjelent politikusok nevét ő sehol és semmikor nem mondta. Elmondása szerint az állítását szóbeszédre alapozta.

Káncz Csaba tanúkihallgatásakor azt állította, konkrét bizonyítékokkal nem rendelkezik. Arról, honnan van információja, azt válaszolta, hogy egy országosan ismert befolyásos politikai család befolyásos tagja mondta ezt neki. Káncz Csaba arra hivatkozva, hogy a Privátbankár újságírója, a nevet nem volt hajlandó elmondani. Tette ezt annak ellenére, hogy Facebook-bejegyzését nyilvánvalóan nem újságírói minőségében, hanem magánszemélyként tette.

Káncz Csaba 1998 és 2008 között az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének gazdasági tanácsosa volt. Vizsgálata során felmerült, hogy a szövetségi rendszerhez köthető ellenérdekelt (brit) titkosszolgálat hírszerző tevékenységét támogatja. Káncz Csaba 2015 és 2017 között az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága akkori elnökének, Molnár Zsoltnak (MSZP) a tanácsadójaként zárt üléseken is részt vett.

A férfihoz köthető bankszámla vizsgálatakor az is kiderült: 2012 és 2016 között 12-szer történt különböző összegű utalás a brit hírszerző szolgálat (MI6) volt munkatársai által alapított, üzleti hírszerzéssel foglalkozó vállalkozás részéről.

A kormánytagok és a kormánypártok feljelentést tettek és tesznek, valamint minden rágalmazóval szemben jogi eljárást indítanak. A vizsgálat folytatódik a kormánnyal szembeni szervezett, összehangolt akció további összefüggéseinek feltárása érdekében.

A kormány zéró toleranciát hirdetett a gyermekekkel, fiatalkorúakkal szembeni bűncselekmények bűnelkövetőivel szemben, ezért biztosított a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak olyan jogköröket, amelynek révén elvégezheti a gyermekvédelmi rendszer valamennyi dolgozójának feddhetetlen életvitelére vonatkozó vizsgálatát. A jelentésben szereplő cselekményekre éppen a Nemzeti Védelmi Szolgálat által elvégzett vizsgálat eredményeképpen derült fény és indult büntetőeljárás.

A vizsgálat a Nemzeti Nyomozóiroda és az Alkotmányvédelmi Hivatal által biztosított információk és adatok felhasználásával készült.