„Szeretünk magyarok, köszönjük szépen! – ez a felirat fogadott minket a Nigériai Katolikus Egyház onitshai nővérképző intézményének falán" - írta közösségi oldalán a Hungary Helps nigériai missziója keretében kedden az afrikai országba látogató Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár. A KDNP-s politikus hozzátette: megható és felemelő élmény volt megtapasztalni, milyen sokat jelent a magyar segítség a helyieknek.
Az államtitkár felidézte, hogy az elmúlt években a Hungary Helps - Magyarország segít program és az itt szolgáló kiváló magyar orvos, Reka Fodor - Afréka révén:
- több mint 10 ezer maláriás és tífuszos beteg részesült szűrésben és kezelésben,
- hozzájárultak egy katolikus árvaház fenntartásához a COVID idején,
- terepjáró járművet adtak az onitshai kórháznak,
- és ma már ötszáz nővér tanonc tanul abban az intézményben, amit Magyarország támogatott.
Ezek a nehéz sorsú fiatalok nemcsak megélhetést szeretnének, de gyógyítani is – nagyon szorgalmasan tanítanak azért, hogy jövőt teremtsenek a közösségeiknek. A fiatalok mosolya, a szívből jövő közös ünneplés, és a hála szavai nem csak a Hungary Helps Programot illetik, hanem minden magyar embert - fogalmazott az államtitkár.
Azbej Tristan szerdán beszámolt arról:
Nwanne di na M’ba – Testvér a távoli országban; ezt a kifejezést használják a nigériai Igbó nép tagjai, amikor rólunk, magyarokról beszélnek.
Ez a szoros kapcsolat annak a szolgálatnak köszönhető, amelyet Dr. Fodor Réka, az Afréka Alapítvány vezetője és missziós orvos társai végeznek az onitshai katolikus Borromei Szent Károly Kórházban - közölte az államtitkár. Rámutatott: ehhez járul hozzá a Hungary Helps Program, amelynek keretében támogatják az ottani szakképzést, egy árvaház működését, valamint ivóvízkutak fúrását a közeli Orlu-ban.
Tesszük mindezt azért, hogy a segítséget ott nyújtsuk, ahol a legnagyobb szükség van rá, és lehetőséget adjunk a nigériai embereknek, hogy saját szülőföldjükön saját maguk teremthessék meg a jövőjüket
- írta Azbej Tristan. Hozzáfűzte, a helyiek ünnepi népviseletet készítettek számukra, és arra kérték, közvetítse köszönetüket minden magyar ember, „Nwamme di M’ba”, vagyis távoli testvér felé.