Marton Zsolt homíliájában arról beszélt: Szent István király béketeremtő volt, de a béke szeretete nála nem jelentett erélytelenséget.

István kereste a békét a szomszédos országokkal, de soha nem a saját népe kárára.

A Nyugattal és a Kelettel egyaránt jó viszonyra törekedett, de nem elvtelenül, nem megalkuvó módon. Azzal, hogy a nyugati keresztény kultúrához kapcsolta hazánkat, nem fordult szembe a Kelettel – tette hozzá.

Kiemelte: a béke nem pusztán fegyverszünet, nem elmenekülés a konfliktusok elől vagy beletörődés a sorsunkba. A béketeremtéshez először is békében kell lennünk önmagunkkal, ezután embertársainkkal, hívő emberként pedig mindenekelőtt Istennel. „Egyedül ezen az alapon vagyunk képesek az igazi, hiteles béke munkálói lenni” - fogalmazott a főpásztor.

Marton Zsolt kitért arra: István király hitt az egyházban. Nem paktumot kötött a kereszténységgel, mint apja, Géza, hanem megtért Krisztushoz. Nemcsak beszélt az isteni igazságról és szeretettörvényről, hanem élte az evangéliumot. Tisztában volt azzal, hogy ha az egyház javán munkálkodik, akkor a népe fölemelkedését is szolgálja. A főpásztor szerint

egy igazi keresztény vezetőt ma is arról lehet fölismerni, hogy nemcsak szavaiban, de gondolkodásmódjában és tetteiben is együtt dobog a szíve az egyházzal.

Ha most megjelenne köztünk Szent István király, a püspök szerint azt ajánlaná, hogy mi is „legyünk okos emberek, és építsük újra hitünket, hazánkat, sőt Európát, arra a sziklára, amelyre ő építkezett”.

Ha pedig életünket újból Istenre, mint sziklára akarjuk építeni, akkor szívből meg kell térnünk, vagy újra meg kell térnünk hozzá! - hangsúlyozta Marton Zsolt.

A szertartást vezető Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a szentmise elején azt mondta: Szent István király a kereszténységre, a remény, a megmaradás és a többi néppel való testvéri közösség útjára vezette a magyar népet.

A keresztények a remény zarándokai az emberiség történelmében.

A személyes, Istenbe vetett hit nélkül értelmetlennek tűnhet a világmindenség, a történelem és az emberi élet, amelynek ezért nekünk, magunknak kell értelmet adni. Ez azonban - bármilyen hősiesnek hangzik -, valahol tragikus vállalkozás, sziszifuszi küzdelem – fejtette ki a bíboros. Hozzáfűzte, mi azonban a személyes, mindenható és irgalmas Istenben hiszünk, aki szeret minket, Krisztusban megváltott és az örök boldogságra hív.

„Életünk értelmét tehát nem magunknak kell kitalálnunk, hanem objektíve adott és mindnyájunk számára közös, ezért is kell egymást testvérnek tartanunk, és ezért is hisszük, hogy az egész emberiséggel, minden néppel közös zarándokúton járunk a történelemben” - fogalmazott Erdő Péter.

A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, előtte vonultak az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, a szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, a Szent Jobb mögött Erdő Péter, továbbá a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, majd népviseletbe öltözött hívek és plébániai zarándokcsoportok mentek.

A körmenet a Zrínyi utca-Október 6. utca-József Attila utca-Széchenyi István tér-Zrínyi utca útvonalon haladt.

A szentmisén részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Áder János volt köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.