Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc békésen és méltóságteljesen indult, a forradalmárok határozottan vették fel a küzdelmet a fennálló kommunista diktatúra ellen, szabadságot és függetlenséget, valamint a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték - idézte fel ünnepi beszédében a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Kőszegen. Soltész Miklós úgy fogalmazott: a forradalom nemes törekvéseit október 25-én, az úgynevezett „véres csütörtökön” bosszulta meg az akkori kommunista hatalom.
Akik annak idején gyilkoltak, lövettek, akik annak idején leverték a forradalmat, a kommunista rendszer vezetői, működtetői voltak, később átvedlettek, az 1990-es években bankárok, cégtulajdonosok, az Országgyűlésben pedig úgymond a demokrácia legfőbb őrei lettek
– fogalmazott az államtitkár. Hozzáfűzte, azt is megéltük, hogy az 1956-os forradalom leverése előtt és azt követően a sajátjaik által kivégzett kommunista elvtársak leszármazottjai, fiai és leányai, unokái és rokonai - mint ha mi sem történt volna - összebútoroztak Apró Antal klánjával, Horn Gyula pufajkás pártelnök pártjával és az összes többi pribékkel.
Ugyancsak ők, a véresen levert és megtorolt 1956-os szabadságharcot 2006 őszén, az 50. évfordulón úgy ünnepelték, hogy a tömegbe lövettek, szemeket lövettek ki, rárontottak a békésen és felemelő módon ünneplőkre az Astoria és Deák tér között – idézte fel a kereszténydemokrata politikus.
Miért fontos erről beszélni? Miért nem szabad erről elfeledkezni? – vetette fel. Rámutatott: mert ugyancsak ők ma azt hazudják, hogy Magyarországon jelenleg nincs demokrácia, azt hazudják, hogy diktatúra van, hogy Magyarországon sérülnek a szabadságjogok és az emberi jogok, és ezért folyton följelentenek bennünket az új Moszkvában, Brüsszelben.
A régi moszkoviták és követőik ma már brüsszeliták, akik saját hatalmukért nyugodtan lemondanának az ország függetlenségéről, szuverenitásától, mert Brüsszelben ezt várják tőlük
– tette hozzá Soltész Miklós. Kifejtette: Nyugat-Európa és Brüsszel önző gazdasági érdekéért újabb megszálló migráns hadsereget hívtak volna be az országba, cserébe egy kis simogatásért. A békét és ezzel fiainkat is beáldozva ők is részt vesznek a háborús uszításban, Dobrev Klárától Magyar Péterig, cserébe a mentelmi jog intézménye mögé bújhatnak.
Az államtitkár köszönetet mondott a Kőszegen és annak környékén élőknek mindazért, amit a forradalom leverése utáni időszakban tettek, hogy a későbbi meghurcoltatással nem törődve segítették azokat a honfitársainkat, akik ezen a határszakaszon átlépve menekültek Ausztria irányába.
„Köszönöm, hogy bátrak voltak, és 2006 őszét követően Kőszegen felállítottak egy olyan 1956-os emlékművet, amely méltó módon emlékezik meg a forradalomról, tiszteletet ad mind az áldozatoknak, mind a hősöknek, mind pedig a befogadó osztrákoknak” – mondta Soltész Miklós.
A Jurisics-vár lovagtermében tartott megemlékezés után a résztvevők átvonultak a Kethelyi úton álló, felújított emlékműköz, ahol néma főhajtással tisztelegtek és elhelyezték koszorúikat.
