A történelmi tapasztalatok alapján a háborúra az egyetlen jó válasz a kimaradás, mert a kisebb országok csak szenvedő felek lehetnek a nagyobbak összecsapásaiban - mondta szombaton a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Budapesten, a hortobágyi kényszermunkatáborokba elhurcoltak I. kerületi emlékművénél.
Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy a totalitárius ideológiák azért verhettek gyökeret Magyarországon, mert a háborúk meggyengítették a polgárságot. Amikor béke volt és erős középosztály, a szélsőségeseknek nem jutott tér, nem kerülhettek be a politikába. Sem a kommunizmust, sem a nácizmust nem belföldön találták ki, a 20. század pusztító ideológiáinak nem volt közük semmihez, ami magyar. Ebből világosan látszik, hogy
Magyarországnak a saját értékekre kell összpontosítania, a nemzetre, a függetlenségre, a kereszténységre, valamint a családra, amely mellett mindig, minden körülmény közepette ki kell állni
- fogalmazott. Az államtitkár szerint a 86 éve aláírt Hitler-Sztálin-paktum következményeiből az is megállapítható, hogy a háborúk alakulása mindig kiszámíthatatlan. A kommunista Szovjetunió és a náci Németország jól megértette egymást, könnyen módot talált szuverén országok meghódítására, ám nem sokkal később ellenségekké válva egymást gyilkolta.
A közös európai jogegyenlőség fontos része a múlt ismerete, de nem úgy, hogy csak a keleti országok ismerik a nyugatiak történelmét, a nyugatiaknak is tudniuk a kontinens keleti felének múltjáról. Arra 2011-ig kellett várni, hogy a kommunizmus áldozatai európai emléknapot kapjanak, hivatalos ENSZ-emléknapjuk viszont annak ellenére sincs még, hogy Magyarország ezt többször kezdeményezte – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Böröcz László, az I. kerület polgármestere hangsúlyozta, a „magyar gulágra” nem bűnösöket, hanem osztályidegennek minősített tisztességes embereket vittek. A Hortobágy, ami a magyarság számára a végtelen szabadság jelképe, nekik a megaláztatást jelentette, és sokan nem gondolták, hogy valaha ki fognak szabadulni. A polgármester szerint a szombati emlékezés nem csak a hortobágyi rabok, hanem a recski foglyokra vagy a koncepciós perek áldozatai előtt is tiszteleg. A totalitárius diktatúra, amely mindig az emberi méltóság ellen irányul, őket is meg akarta törni, de a hit ereje erősebbnek bizonyult.
A 20. század elnyomó rendszerei, a nácizmus és a kommunizmus több mint százmillió emberéletet követelt, ami arra figyelmeztet, hogy a szabadság sosem magától értetődő adottság, az emberi méltóságért minden nemzedéknek ki kell állnia. Az elnyomás emlékeiben Magyarország különösen gazdag, de az áldozatok előtt nem csak itt, egész Európában közösen kell fejet hajtani - hangsúlyozta a polgármester.
A Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke szerint a szovjet mintára elkövetett internálás kiemelkedik a kommunizmus bűnei közül, mert családok sokaságát tette nincstelenné, az elhurcoltak nagy részétől elvette a gyermekkort vagy a fiatalságot. Vecsernyés Aranka bízik benne, hogy az emlékezésről az utódok sem feledkeznek meg, bár sokan ma már nem tudnak az akkori eseményekről. Mások, ha hallanak is róla, hihetetlennek tartják a történteket, mégis meg kell velük ismertetni mindent, mert a közös múlt nélkülözhetetlen a társadalmi szolidaritáshoz.
