A Voks 2025 véleménynyilvánító szavazáson való részvételre buzdított a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hangsúlyozva, Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása a mindennapi életünket közvetlenül fenyegető veszélyeket hoz magával.
Orbán Viktor a Voks 2025 szavazás utolsó napján azzal érvelt: aki eddig kimaradt a szavazásból, az most hallgasson a többiekre, arra a több mint kétmillió emberre, aki már elmondta a véleményét Ukrajna uniós tagságáról.
A következő néhány év, Magyarország jövőjét és sorsát meghatározó legfontosabb kérdésről van szó. Ukrajna uniós tagságával a földalapú támogatás nagy része vagy egésze elvész a magyar gazdák számára, és több százezer ukrán munkavállaló érkezhet Magyarországra, a magyarok pedig elveszíthetik az állásukat – mondta el a miniszterelnök. Rámutatott:
az ukránok uniós felvételét követően nem lesz a magyar kormány kezében eszköz, hogy megakadályozza több százezer ukrán munkavállaló Magyarországra érkezését, a magyar és az ukrán fizetések közötti különbség pedig óriási, és sok millió ember él Ukrajnában, aki ott nem talál megélhetést.
A kormányfő közölte, az előjelekből úgy látja, hogy a jövő heti uniós csúcson „csúnya munka lesz”, nagy vitára számít a találkozón. Két dologra van szüksége, az egyik ebből rendben van, azt tapasztalatnak hívják. A másik, amire szüksége van, az az erő;
nem az a fontos, mit gondol a magyar miniszterelnök, hanem az, mit gondolnak a magyar emberek. A kinyilvánított népakarat, mint a Voks 2025, olyan erő, amit nem lehet átugrani, kikerülni, félresöpörni.
Ha van tapasztalat és erő, akkor lehet eredményt elérni Brüsszelben – szögezte le Orbán Viktor. Arra a kérdésre, miért most kell döntést hozni, azt felelte: azért, mert most dől el Ukrajna uniós csatlakozása. Ha az Európai Unió elindul egy úton, nem lehet megállítani. Ez egy olyan úthenger, ami, ha egyszer sebességbe kapcsol, akkor a maga tempójában végighalad, és letol mindenkit a pályáról – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő kitért arra is, hogy nemcsak Magyarországon, hanem minden országban ugyanaz a képlet, kétfajta politikai erő van: vannak a nemzeti erők, akik nem akarnak bevándorlást, nem akarnak jogköröket átadni Brüsszelnek, nem akarják, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz, és vannak azok a politikai erők, amelyek támogatják az ukrán csatlakozást, eltűrik, elfogadják, talán akarják is a migrációt, és szívesen adnak át hatásköröket Brüsszelnek.
Miután ma az európai hatalmi pozíciókat tekintve az utóbbiak - az ukrán- és migránsbarátok, az adjunk minél több jogkört Brüsszelnek csoport - vannak többségben, nyomást gyakorolnak az olyan országokra, mint Magyarország, ahol nemzeti kormány van – fejtette ki Orbán Viktor. Kijelentette:
óriási nyomás alatt vagyunk, ez a természetes közege és állapota az európai politikának: patrióták, hazafiak, nemzeti kormányok az egyik oldalon, és föderalisták, brüsszeliek és ukránbarátok a másikon.
Az Izrael és Irán közötti konfliktusról a miniszterelnök azt mondta: ha Irán a most zajló háború következtében szétesik, akkor a világ egy jelentős térségének kormányozhatatlanná és ellenőrizetlenné válása fenyeget.
A konfliktus következményeivel kapcsolatban megjegyezte: egy hónap alatt ötödével nőtt a Brent típusú olaj ára. A háború fölfelé nyomja az árakat, tehát a háború a magyaroknak rossz – állapította meg, hangsúlyozva, szintén jelentősen, két és félszeresével növelné a családok és a vállalkozások rezsijét, ha a jövőben nem hozhatnánk be gázt Oroszországból.
Nyilvánvaló csalás, ügyeskedés, a jogállam brüsszeli megszégyenítése,
amit Brüsszel ez utóbbi kérdésben tesz, hiszen miután a magyar vétó miatt nem sikerült megtiltani az oroszországi energiahordozók behozatalát, most egyhangú döntést nem igénylő kereskedelempolitikai döntésként akarják meghozni azt – magyarázta Orbán Viktor.
Szerinte e „kiharcolt jog” elvétele az ezeréves magyar államiság általunk ismert formájának megszűnését jelentené, hiszen Magyarország kül- és gazdaságpolitikájáról nem Budapesten döntenének, hanem a brüsszeli bürokraták határoznának.
Brüsszel olyasmit akar, ami a magyarok érdekével ellentétes. Miért kellene ezt nekünk elfogadni? Hát harcoljunk az érdekeinkért!
– hangoztatta a miniszterelnök az oroszországi energiahordozók kitiltása kapcsán. A magyar kormány Brüsszelben megvívandó két fontos csatájaként említette a kamatstop és az árrés-szabályozás megvédését. Kijelentette: a háromszázezer család zsebében 55 milliárd forintot hagyó kamatstop nélkül az érintettek mintegy egytizede azonnal csődbe menne a kifizethetetlenül magas kamatfizetési kötelezettség miatt.
Az intézkedésre addig van szükség, amíg a nemzeti bank nem lesz abban a helyzetben, hogy az alapkamaton keresztül a kamatokat lecsökkentse – tette hozzá Orbán Viktor. Szólt arról is:
árrés-szabályozás nélkül a legtöbb termék ára jelentősen megemelkedne. A kereskedők többet akarnak keresni, de ez indokolatlan profit; van egy szint, ami után már tönkreteszi az embereket a kereskedők haszna
– mondta a kormányfő. Az árrés-szabályozás lényegét úgy összegezte, „a multik profitja kisebb lesz, mert a családokhoz kerül” ez a forrás. Az árrés-szabályozás nem más, mint a családok megélhetésének költségét kordában tartó, az áremelkedést fékező eszköz, amely korlátozza a multik profitját, de jó a magyar családoknak. Ezt akarja kivenni a kezünkből Brüsszel - folytatta Orbán Viktor, jelezve, mivel nem voltunk hajlandóak eltörölni, eljárást indítottak.
Úgy véli, az álláspontok nem fognak közeledni egymáshoz, ezért az unió hosszú pert indít majd az Európai Bíróságon. Reményei szerint mire az eljárás véget ér, az árak normalizálódnak, „és az egész vitának már nem lesz a magyar családokra nézve jelentősége”.
A kedden elfogadott 2026-os költségvetés az akarat költségvetése, amelyben a nehéz idők ellenére nagy célokat tűzünk ki.
Vállalható álláspont lenne azt mondani, hogy ilyen időkben az ember ne tűzzön ki célokat, az is szép, ami van. De mi nem ilyenek vagyunk, nem fogjuk ölbe tett kézzel, várakozva nézni, hogy hogyan alakul a világhelyzet, hanem célokat tűzünk és elérjük. A 2026-os költségvetés ennek a bizonyítéka - fogalmazott a miniszterelnök.
Közölte: a kormány július 1-jétől ötven százalékkal megnöveli a gyermekek után járó adókedvezményt, ez tehát az augusztusi fizetésekben már látszódni fog. Ugyancsak július 1-jétől adómentessé teszik a gyedet és a csedet, októberben tizenöt százalékkal, majd januártól újabb tizenöt százalékkal megemelik a tízezer lakosúnál kisebb települések önkormányzati dolgozóinak a fizetését - sorolta, hozzátéve, azon dolgozik, hogy harmincezer lakosig megemeljék az önkormányzati dolgozók fizetését.
Januárban megemelik megint ötven százalékkal a gyermekek után járó adókedvezményt, és akiknek legalább két gyerekük van, azokat élethosszig kivezetik a jövedelemadó fizetése alól – fűzte hozzá Orbán Viktor. Kijelentette:
ezek óriási célok, és annak ellenére, hogy háború van, és fenyeget bennünket sok minden, körömszakadtáig ragaszkodni fogok ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjük.