A brüsszeli háborús politika képviselői minden közép-európai országban jelen vannak: felfordulást csinálnak Szerbiában és jelen vannak Magyarországon is. Könnyű felismeri őket, agresszívek, erőszakosak, fenyegetőznek, lőfegyverrel járnak lakossági fórumra, kivégzéssel fenyegetik a tisztességes embereket és a templom kapujában idős papokat inzultálnak – mondta Orbán Viktor, kiemelve: nálunk, ők mind Brüsszel emberei.

Álhírgyártás, rágalmazás, suttogó propaganda, és a céljuk a destabilizáció

- tette hozzá. Arról is beszélt, aki követi és érti az európai politikát az láthatja, hogy a magyarokat és a szlovákokat nem csak a közös történelem és kultúra, de a nemzetközi politikai kihívások is összekötik. Szlovákok és magyarok, Szlovákia és Magyarország érdekei egy irányba mutatnak a nemzetközi politikában – szögezte le Orbán Viktor.

Kijelentette: a híd története azt tanítja nekünk, hogy a magyarok és szlovákok, ha összefognak együtt erősebbek, mint külön; ha összedolgozunk mindketten jól járunk.

A Mária Valéria a híd már kétszer is megsemmisült, az első és a második világháború után is, a híd újraépítésével pedig mind a két nép egyszerre azt fejezte ki, hogy nem akar több, hidakat romboló háborút Európában. Se a magyarok, se a szlovákok nem akartak részt venni egyik világháborúban sem, „mégis minket küldtek a frontra, a mi életünket forgatták fel fenekestül birodalmi érdekekre hivatkozva” – emlékeztetett a kormányfő.

Hozzáfűzte, amikor először állt itt a hídnál, Verheugen bővítési biztos társaságában, akkor azt fejezték ki az „együttállásukkal” a szlovákok, a magyarok és az unió képviselője, hogy csatlakozni akarnak a kontinens békéjét garantálni hivatott Európai Unióhoz. Azonban világ azóta sokat változott,

az Európai Unió háborús projektté lett. Brüsszelben nyíltan kimondják, a következő évtized feladatának azt tartják, hogy Oroszországot legyőzzék a keleti fronton.

Minden európai embernek, gazdasági szereplőnek és minden európai nemzetállamnak ezt a célt kellene szolgálnia, ha az Európai Unióhoz tartozik - figyelmeztetett. Rámutatott: mi magyarok ezt nem akarjuk, mégis bele akarnak bennünket kényszeríteni, amit elnyomásnak hívnak.

Orbán Viktor ezt a kommunista időkhöz hasonlította, amikor „szabadságot mondtak, és még az újságot is annak hívták”, de valójában ez elnyomást jelentett. Most, amikor Brüsszel európai békéről beszél, az valójában háborút jelent.

A magyarok és a szlovákok is tudják mit jelent a háború – folytatta a miniszterelnök. - A fiatalokat elviszik a frontra, a javainkat előbb-utóbb elveszik, háborús célokra fordítják, aztán beköszönt a gazdasági nyomorúság és imádkozhatunk, nehogy ideérjen a front mert akkor kő-kövön nem marad.

A kormányfő kitért arra is, hogy ez híd számára azt jelenti, mi nem akarjuk, hogy Európa újra elkövesse ezt a hibát. Aki tanul a múltból, az megvédi a jövőt - mondta, hangsúlyozva: biztosítja a szlovákokat, hogy a magyarok azért dolgoznak, hogy soha többé ne kelljen ezt a hidat újjáépíteni.

Egyetértett Robert Fico szlovák kormányfővel abban, hogy építsenek Esztergom és Párkány között egy másik hidat is, amelyen a teherforgalom halad majd. Jelezte: ennek előkészítő munkálatai már elkezdődtek.

Orbán Viktor a szlovák kormányfőhöz fordulva kiemelte azt is: tud valamit, amit Európában csak ő tud egyedül. Amikor Szlovákia valahogy félrecsúszik, akkor ő visszatér, és rendbe teszi a dolgokat - méltatta Robert Ficót, sok sikert kívánva ehhez most is.

A magyar miniszterelnök gratulált a friss szlovák alkotmánymódosításhoz is, amely a házasságot férfi és nő szövetségeként határozza meg, és csak két nemet ismer el.

Jó, hogy nem vagyunk egyedül, jó, ha az embernek normális szomszédja van

- szögezte le. Hozzátette: Szlovákiában azt is beleírták az alkotmányba, hogy férfi és nő egyenrangúak. Ehhez is gratulálunk, mert itt, Magyarországon mi, férfiak már régóta küzdünk ezért - jegyezte meg nevetve.

Szólt arról is, hogy Robert Ficóval másik politikai táborhoz tartoznak a nemzetközi politikában. Azonban, minden találkozásukkor arra gondol:

ez kellene nekünk is, egy nemzeti alapokon álló baloldal, rögtön békésebb lenne a magyar közélet.

Esztergomnak különleges helye van a magyarok szívében - fordult a vendéglátókhoz. Abban ugyan nagy csata van Székesfehérvár és Esztergom között, hogy melyikük volt Magyarország első fővárosa, de az biztos, hogy Esztergom volt Magyarország első városa - jelezte.

Felidézte azt is, hogy harmadik alkalommal mondhat beszédet a Mária Valéria hídnál, de első alkalommal állhat ott Robert Ficóval, akit Szlovákia történelmének leghosszabb hivatali idejével rendelkező, „elnyűhetetlen és elpusztíthatatlan” miniszterelnökének nevezett.

Robert Fico kijelentette, úgy szeretné építeni Szlovákiát, ahogy Orbán Viktor Magyarországot.

A Mária Valéria híd nemcsak egy darab vas, hanem az emberek közötti kapcsolat jelképe. A hidakat pedig, akárcsak az országokat, egyes emberek építeni akarják, míg mások lerombolni – mondta a szlovák miniszterelnök. Úgy fogalmazott:

normális, jó emberek közé jöttem, és ez különlegesen kedves alkalom, tudva, mennyi hazugsággal és gyűlölettel támadnak minket az ellenfeleink, és hogy milyen sokan szeretnék, hogy Szlovákia és Magyarország miniszterelnöke között viták legyenek.

Robert Fico közölte, osztja Orbán Viktor nézeteit, miszerint a kívülről jövő támadásokra az egyedüli megoldás a nemzeti szuverenitás, aminek át kell hatnia a nemzetükért tenni akaró politikusok mindennapi tevékenységét.

Beszámolt a szlovák alkotmány módosításáról, amelynek során bekerült az alkotmányba, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, „mert ez a normális". Alkotmányba foglalták, hogy csak két nem, férfi és nő létezik, valamint, hogy a szülőknek joguk van beleszólni abba, hogy mit tanítanak a gyermekeiknek, mert nem akarják, hogy „félbolondok” átmossák a gyermekeik agyát. A legfontosabbnak pedig annak alkotmányba foglalását nevezte, hogy etikai, erkölcsi, nemzeti kérdésékben a saját, nemzeti jog elsőbbséget élvez a nemzetközi joggal szemben.

A szlovák miniszterelnök jelezte: szeretné, ha Magyarország soros V4-elnöksége idején megerősítenék a regionális együttműködést, és együttműködést ajánlott elsősorban a biztonságos energiaszállítás területén. Senki sem diktálhat egy országnak abban, honnan veszi a kőolajat vagy a földgázt – hangsúlyozta.

Egyetért Orbán Viktorral abban is, hogy az a politikai, ideológiai terv, mely szerint teljes mértékben el kell vágni magunkat az orosz kőolajtól és földgáztól, nemcsak Szlovákiát és Magyarországot, hanem egész Európát károsítani fogja.

Elismerését fejezte ki a magyar miniszterelnöknek az illegális migráció kezeléséért, megjegyezve, hogy Brüsszel ahelyett, hogy megköszönné erőfeszítéseit, támadja és megalázza őt. Fontosnak nevezte az illegális migráció elleni harcot és a migránskvóták elutasítását.

Az ukrajnai háborúról szólva leszögezte: az Európai Unióban csak két olyan miniszterelnök van, aki a békéről beszél és „ezek közül az egyik biztosan Orbán Viktor”.

Beszéde végén azt kívánta, hogy a Mária Valéria hidat a jövőben már csak javítsák, de soha többé ne tegyék tönkre, majd ígéretet tett arra, hogy Szlovákia nehéz helyzete ellenére megpróbál pénzügyi forrást teremteni egy, a Mária Valéria híd feletti, új híd építésére.

Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere köszöntőjében azt mondta, „ez a híd a mi közös múltunk”; a híd, amely 130 évvel ezelőtt a modernizáció és a kapcsolat mélyítésének szimbóluma volt, ma a barátság, a sikeres együttműködés és a közös jövő jelképe. A híd a fizikai kapcsolat és az érzelmi jelentősége mellett a térség gazdasági és kulturális fejlődésének is záloga – tette hozzá.

Szabó Eugen, Párkány polgármestere kiemelte: a 130. évforduló egy különleges fejezet végét is jelenti a híd történetében, eddig a napig ugyanis a híd többet volt lezárva, mint nyitva, holnaptól azonban a nyitott időszak lesz a hosszabb, és napról napra hosszabbodik az az időszak a történetében, amikor összeköti a két várost.

Az esztergomi Prímás-szigetet a szlovákiai Párkány városával összekötő Mária Valéria hidat 1895. szeptember 28-án adták át, nevét I. Ferenc József és Erzsébet királyné legkisebb gyermekéről, Mária Valéria főhercegnőről kapta.

A hidat kétszer is felrobbantották: először 1919. július 22-én csehszlovák légionáriusok a híd párkányi oldalán található nyílást, amelyet később ideiglenes gyalogos híddal pótoltak. Másodszor 1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok robbantották fel a híd három középső nyílását.

Ezután a hidat évtizedekig nem állították helyre, ezért a helyiek csak csonka hídnak nevezték. Végül 1999-ben született kormányközi megállapodás a híd újjáépítéséről. Az elkészült hidat 2001. október 11-én adta át Mikuláš Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Günter Verheugen akkori EU-bővítési biztos.

A két város a híd 130. születésnapját háromnapos programsorozattal ünnepelte.