Nemzetben gondolkodni azt jelenti, hogy nagyobb összefüggésben tekintjük a magyarság sorsát, semmint az akaratunk ellenére meghúzott államhatárokon belül élő magyarság szempontjai és érdekei – jelentette ki Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, Tusnádfürdőn. Hozzáfűzte: erre emlékeztet Tusványos, amely a legnagyobb politikai találkozó a határon túli magyarok világával, ami nagy eredmény és lassan ezt nem is vitatják.
Ma már van egy politikai közmegegyezés Magyarországon arról, és az alkotmány is kimondja ezt, hogy a magyar kormány felelősséget visel a határon túl élő magyarokért is;
a nemzeti kormány egyik történelmi tette volt a kettős állampolgárság intézményének bevezetése és emellett gazdaságfejlesztési programokat is indítottak – mondta el a miniszterelnök.
Kifejtette: a magyar állam és nemzet határai nem esnek egybe, „mi elvesztettünk területeket, tőlünk elvettek dolgokat, ezért határon kívül maradt a magyar népesség egyharmada”. „Amikor magyar vagy és a jövőről gondolkodol, meg magadról gondolkodsz, akkor nemcsak a magyarországi magyarokon kell jártasd az eszedet, hanem abba bele kell engedd, bele kell foglald a határon túl élő magyarokat, ezt hívjuk úgy, hogy nemzetben való gondolkodás”.
A Románia és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom meghaladja a tizenhárommilliárd eurót, tehát Magyarország számára rendkívül fontos gazdasági relációról is szó van, mert amikor határon túli területeken gazdaságfejlesztési programot hajtanak végre, akkor lényegében a magyar kereskedelem lehetőségeit bővítik ki – mutatott rá a kormányfő.
Hozzátette, a Kárpát-medencében egy adott időpillanatban olyan 230 ezer fiatal tanul magyarul, több száz óvodát, bölcsődét építettünk és újítottunk föl,
nekünk fontos, hogy a megszülető magyar gyerekek magyar nyelvű intézményekben tanulhassak, magyarul tanulhassák és érthessék meg a világot.
A nemzetben való gondolkodás „gyakorlati következményei” között említette az autópályák megépítését az országhatárokig, hiszen azok az ott élő magyar közösségekkel is összekötnek bennünket. Erdéllyel most két helyen van ilyen csatlakozás, de hamarosan elkészül Szatmárnémeti irányába is, és Békés megyét is „kinyitják” Nagyszalonta felől – jelezte Orbán Viktor.
Hangsúlyozta, szinte minden, a politika, a közlekedés, a kultúra, az adópolitika, az állampolgárság, az oktatáspolitika metszetében megjelenik a nemzetben való gondolkodás, és ahhoz, hogy ez sikeres legyen, nem árt, hogy ha a kétoldalú kapcsolatok is jók azokkal az országokkal, amelyekben magyar kisebbségek élnek.
Azzal összefüggésben, hogy mielőtt Tusnádfürdőre érkezett, Bukarestben találkozott a román miniszterelnökkel, közölte: jó pozícióból indulunk, hiszen tavaly egy
fantasztikus tettet hajtott végre a magyar diplomácia, hiszen megszüntettük a fizikai határt Magyarország és Románia között, ez közös siker,
a magyar uniós elnökség idején bevitték Romániát a schengeni övezetbe. „A történelmi előzmények, a két ország viszonya alapján talán tőlünk várhatták legkevésbé a románok, hogy mi ebben segíteni fogunk nekik, ezzel szemben mi voltunk azok, akik ezt, velük jól együttműködve, sikeresen megoldottuk” – mondta a kormányfő.
A korábban Nagyvárad polgármestereként dolgozó román miniszterelnököt úgy jellemezte, hogy komoly ember, akinek világos elképzelései vannak. Nagyon nehéz a helyzet Romániában, komoly gazdasági kihívásokkal kell megküzdeni, komoly szakértelmet igényel a kezelése, de „egy elszánt miniszterelnökkel találkoztam, aki tapasztalt, jó esélye van Romániának arra, hogy vele úrrá legyen a gondjain” - fogalmazott Orbán Viktor.
A magyar politika kiszabadulásának nevezte a tusnádfürdői nyári szabadegyetemet. A politika a napi ügyek intézésével foglalkozik, és óriási élmény a politikusoknak és a politika iránt érdeklődőknek is, ha néha kiszabadulnak ebből a szűk perspektívából és egy szélesebb térbe lépnek ki, arról beszélnek, mi lesz holnap, mi lesz 2030-ban, 2040-ben, 2050-ben, annak, amit csinálnak, mi az értelme, távlatai – magyarázta a miniszterelnök.
Ukrajnáról szólva kiemelte: Magyarország elemi érdeke, hogy kitartson az ukrán EU-tagságot elutasító álláspontja mellett.
Az ukrán EU-tagság Magyarország számára elfogadhatatlan, mert ha fölvesszük Ukrajnát, akkor felvesszük a háborút, és ez földrajzilag azt a térséget sújtja a legjobban, amelyik szomszédos a háborúban álló európai uniós tagállammal.
Ez megengedhetetlen, ez tönkretenné Magyarországot, meghalna rengeteg magyar, elvinnék a fiataljainkat, belebonyolódnánk egy háborúba, borzalmas pusztítást kellene elszenvednünk, a gazdaságunk romokban lenne. Tehát tagságról szó sem lehet, az ugyanis visszavonhatatlan – szögezte le Orbán Viktor.
Rámutatott: akit fölvesz az EU, annak a sorsát is vállalja, és Ukrajna sorsa ma az, hogy Oroszországgal szomszédos ütközőállam. Ezt a sorsot mi nem akarjuk vállalni, a magyarok épphogy kimenekültek ebből, hiszen mi is egy ütközőállam voltunk a hidegháború idején, hiszen a Szovjetunió nyugati peremén helyezkedtünk el.
Magyarország EU-tagság helyett rendezett, szerződéses alapon nyugvó stratégiai együttműködést javasol az EU és Ukrajna között, ami tartható vagy fölmondható vagy korrigálható, ahogy a helyzet megkívánja
– jelentette ki a kormányfő. Beszélt arról is, hogy Ukrajna nagyon súlyos fenyegetéseket intéz Magyarországhoz, amit ő igyekszik higgadtan, stratégiai nyugalommal kezelni. „Forrófejűségnek itt nincsen helye, ez nem színpad. Amikor kell, elengedem a fülem mellett, amikor kell, komolyan veszem, amikor kell, akkor ellenintézkedéseket rendelek el a titkosszolgálatoknál és a rendvédelmi szerveknél, tehát megadjuk mi a megfelelő választ akkor is, ha közben nem verjük ezt nagydobra” - közölte. Figyelmeztetett ugyanakkor: az ukránok egyre jobban épülnek be a magyar politikába, a médiába, a szakértői világba, tehát védekezni kell.
Ismerjük azokat az újságírókat, akik kifejezetten az ukrán álláspontot képviselik „megbízásszerűen” Magyarországon, és az ukránok beépültek a szakértői világba is - mondta, példaként említve azokat a szakértői véleményeket, amelyek szerint a magyarok gyújtották fel a kárpátaljai templomot, hogy konfliktust provokáljanak, „ami egy agybaj”, az ember nyilvánvalóan nem mond magától ilyen marhaságokat, „érdekek vannak a háttérben”.
Ukrajna a titkos, sötét, szürke zónában egyre inkább épül be a magyar közéletbe, és védekeznünk kell ezzel szemben. Mindig a megfelelő súlyú ellenlépést tesszük meg, nem fogunk hezitálni. Az ukránok ismernek minket, és ők is tudják, hogy a nemzeti érdekeinket körmünk szakadtáig védeni fogjuk.
A miniszterelnök kitért arra: a gazdák lennének a nagy vesztesei, egyes, már Ukrajnában működő multinacionális cégek pedig a nyertesei annak, ha az Európai Bizottság elképzelése szerint alakítanák át az uniós költségvetést. A brüsszeli elképzelések szerint hét esztendő alatt 360-370 milliárd eurót kapna Ukrajna támogatásként, és ez minden egyes esztendőben 18-szor akkor összeget tenne ki, mint amennyit Magyarország nyugdíjfizetésre fordít, miközben a támogatás egy része magyar befizetésből származna.
A magyar gazdákat meg kell védeni - szögezte le a miniszterelnök, felháborítónak nevezve, hogy
a Tisza Párt szakértője idomított csimpánzoknak nevezte a gazdákat, amiért a meglévő támogatási rendszerhez alkalmazkodva rendezték be működésüket.
Nem lehet így beszélni emberekről, másfelől téves a diagnózis - jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve, van egy „egyedfejlődési ív” a megfogalmazásokban, hiszen a baloldal előző miniszterelnök-jelöltje még trágyával etetett gombáknak nevezte a jobboldaliakat.
A jogállamisági feltételek Brüsszelben tervezett szigorítását politikai zsarolási eszközrendszernek minősítette a kormányfő, szerinte az „politikai furkósbot, semmi köze a jogállamisághoz”.
A jogállamiság legnagyobb megsértője az unióban jelenleg maga az Európai Bizottság. A legarcátlanabb dolog, amit valaha láttam, hogy bármely tagállamot jogállamisági kritikával illeti egy olyan birodalmi központ, amely lábbal tapossa a jogállamiságot
– fogalmazott a miniszterelnök. A Magyarországról kitiltott ír zenekar, a Kneecap ügye kapcsán azt mondta, az ügyben nem a magyar kormánynak kellett volna közbelépnie, hanem a szervezőknek nem kellett volna meghívni az együttest. Az elején nagyon zabos voltam rájuk, megmondom őszintén, hogyan hozhatják Magyarországot ilyen helyzetbe? - jegyezte meg.
Elmondta, hogy napokig keresték a megfelelő, az érintettek kitiltását lehetővé tévő jogi megoldást. A jogrendszer világosan azon az állásponton van, hogy Magyarország egy szabad ország, a béke szigete, és az alapvetés az, hogy itt békében élünk egymással, senkit nem bánthatnak, verbálisan sem, a vallása vagy a származása miatt. Az ügy nem a művészi önkifejezésről, hanem már a választásról szól – jelentette ki Orbán Viktor. Rámutatott:
Amerikában is az van, hogy a showbiznisz nagyobb része beáll a liberális baloldali pártok mögé, ez történik Magyarországon is, hogy közben pénzt is kapnak érte, afelől sok kétségünk ne legyen.