A kormányfő 2025-ről szólva emlékeztetett, rendkívül mozgalmas év, amelynek során 82 állam- és kormányfői találkozón, valamint 25 csúcstalálkozón vett részt.

Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy egy korszak lezárult a nemzetközi politikában. Donald Trump hivatalba lépése megadta a kegyelemdöfést annak a korszaknak, amelyet liberális világrendnek neveznek, és amelynek a szabályai most már nem érvényesek – mondta a miniszterelnök. A kezdődő új korszakot a nemzetek korszakának nevezte, míg magát 2010-től ezen korszak előhírnökének.

2026 legfontosabb kérdése Európában a háború és béke kérdése – hangsúlyozta Orbán Viktor, a magyar kormány feladataként pedig azt jelölte meg, hogy Magyarországot távol tartsa a háborús veszélyektől.

A nemzetek szuverenitása egyre erősebben függ az energiaellátástól, amely ráadásul a technológiai fejlődés legfontosabb kérdése is. Azok az országok, amelyek képesek lesznek megfizethető forrást biztosítani az olyan új iparágaknak, mint a mesterséges intelligencia, az új korszak nyertesei lesznek – emelte ki a miniszterelnök. Hozzáfűzte,

Magyarország számára az a feladat, hogy legyen erős ellátási láncunk, stabil infrastruktúránk és energetikai cégeink.

Magyarország energiaellátása és -biztonsága garantált, energiafüggetlenségünk biztosítva van, és az új kapacitások kiépítéséhez szükséges energiamennyiséget is elő tudjuk állítani. Ehhez meg kellett változtatni az eddigi energiapolitikánkat, és meg kellett jelennie a magyar cégeknek a világ számos pontján – mondta a kormányfő.

Figyelmeztetett azonban, hogy a brüsszeli gáz- és olajipari szabályozások egy része romboló Magyarország számára. Ezek ellen Magyarország jogi úton is védekezik, egyfelől mert ez visszaélés a jogalappal, másrészt mert az alapszerződés nemzeti hatáskörbe utalja az energiapolitikát.

Ezen felül politikai értelemben is dolgoznak a brüsszeli energiaszabályozás ellen: próbálják elősegíteni, hogy 2027-re megszűnjön a háborús helyzet, ennek eredményeképpen pedig töröljék el a szankciókat – tette hozzá. Szólt arról is, hogy

a jelenleg hatályos brüsszeli árszabályozás húsz százalékkal növeli az energiaárakat Európában, a készülő következő szabályozás pedig nagyobb áremelkedést hozna.

2026 másik nagy kérdéseként a Brüsszel által elfogadott migrációs paktum végrehajtását jelölte meg. A brüsszeli döntés szerint júniustól Magyarországnak egy év alatt 23 ezer kérelem elbírálását kellene lefolytatnia, ez pedig csak akkor lenne lehetséges, ha létrehoznánk egy tízezer fős migránstábort – mutatott rá Orbán Viktor. Leszögezte, a magyar kormány álláspontja változatlan:

nem veszünk át egyetlen migránst sem, nem építünk menekülttábort, nem változtatjuk meg a határvédelem rendjét és nem leszünk bevándorlóország, nem fogadjuk el, hogy Brüsszel mondja meg, kikkel éljünk együtt.

Reális célkitűzésnek nevezte az ország fejlődését egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió legtöbb országában megszorításokat hajtanak végre, és az európai gazdaság lejtmenetben van. A fejlődéshez pénz kell, ezért a kormány nem fogja odaadni a magyarok pénzét Ukrajnának.

Sem Ukrajnának nyújtott hadikölcsönben, sem Ukrajnának küldött pénzügyi segélyekben nem vesz részt az ország, továbbá nem küld katonákat és fegyvereket sem

– hangsúlyozta a miniszterelnök. Kijelentette: „a rendelkezésünkre álló gazdasági erőforrásokat a magyarok érdekében fogjuk mozgósítani”.

Az Ukrajnának nyújtott hadikölcsön meggyőződése szerint átverés, mert azt soha nem fogják visszafizetni, helyesebb lenne, ha azt támogatásnak neveznék. Nem fogadják el azokat a brüsszeli döntéseket, amelyek hadigazdaságra akarják átállítani a tagállamok gazdasági rendszereit. A hadigazdaságra történő átállás nem szolgálja a béke ügyét és a tagállamok gazdasági érdekét sem – közölte.

Leszögezte, Magyarország kimarad ebből a hadigazdaságból, inkább békegazdaságot épít, amely lehetőséget ad a fejlődésre. Ez a magyar út, szemben a háborús brüsszeli úttal.

Mivel Magyarország békegazdaságot épít, január 1-jétől olyan intézkedések léptek hatályba, amelyek Nyugat-Európában elképzelhetetlenek

– folytatta Orbán Viktor. Ezek között említette egyebek mellett a családi adókedvezmény megduplázását, az anyák személyijövedelemadó-mentességének bővítését, a minimálbér emelését, valamint egyéb ágazati béremeléseket, a tizennegyedik havi nyugdíj bevezetését, a fix háromszázalékos hitelprogram folytatását, a fegyverpénz februári kifizetését, továbbá lakossági energiatárolási program meghirdetését.

Ezek olyan intézkedések, amelyek közül egy végrehajtása is komoly bravúr lenne, így együtt pedig fantasztikus dolog, hogy egy megszorításokra épülő európai gazdaságpolitika kellős közepén Magyarország képes arra, hogy ezeket az intézkedéseket végrehajtsa – mutatott rá a kormányfő. Úgy összegzett:

a brüsszeli és a magyar út között kell választania Magyarországnak a 2026-os parlamenti választáson.

Az ország előtt álló lehetőségek egyszerűek: vagy a brüsszeli úton halad, amely a háborúhoz és a gazdasági megszorításokhoz vezet, vagy a magyar úton halad, amely békét és fejlődési lehetőséget hoz számára, lehetővé téve egy erősebb országot, erősebb gazdaságot és jobb életet a magyaroknak – fejtette ki a miniszterelnök.

A hétvégi eseményekről az új világ erőteljes megnyilvánulásaként beszélt, és közölte, Venezuelával együtt az Egyesült Államok képes a világ olajkészletének negyven-ötvenszázalékát ellenőrizni, ez az erő pedig már alkalmas az árak erőteljes befolyásolására.

„Mi úgy számolunk, hogy az amerikaiaknak olcsóbb energia kell ahhoz a gazdasági programhoz, amit az elnök meghirdetett, és ez Magyarország számára jó hír” – mondta Orbán Viktor, aki úgy véli, az amerikaiak képesek lesznek arra, hogy a venezuelai olajvagyont bevonják a világkereskedelembe. Ez azt jelenti, hogy a kínálat növekedni fog, ami olcsóbb árakat eredményez.

Az orosz-ukrán háború, illetve az amerikai-venezuelai helyzet politikai kontextusát és jogalapját tekintve más – jegyezte meg a miniszterelnök, Grönland kapcsán pedig azt mondta: Dánia és az Egyesült Államok is a NATO tagja, „ha bárki szeretne ezen változtatni, akkor a NATO-n belül ezt megbeszélhetjük”.

Kitért arra, hogy az elmúlt években Magyarország több száz Venezuelából menekült, magyar származású családot fogadott be, és ők boldogok, hogy az ország életében változás következett be. Orbán Viktor sok sikert kívánt Venezuelának, amely meglátása szerint nagy jövő előtt áll.

Mára teljesen megváltozott a nemzetközi jog jelentése; míg eddig „szégyenlősen tolták félre”, mostanra teljesen nyilvánvaló, hogy a nemzetközi jog nem irányadó jó néhány nagyhatalom döntésében. Mi nem kívánunk globális erkölcsi álláspontot kialakítani, hanem azt nézzük, az országnak jó-e vagy rossz az adott történés. Márpedig ami Venezuelában történt, attól az energiaárak csökkenését lehet várni, a kábítószer elleni küzdelmet pedig erősíteni kell, így minden narkóállam bukása örömhír, a cél, hogy az ilyet „takarítsa el, akinek kézre esik, a szomszédságában van, meg ereje van hozzá” – fejtette ki a miniszterelnök.

Arról, hogy Magyarország nem vett részt a Venezuelával kapcsolatos közös uniós álláspont kialakításában, úgy nyilatkozott, nem akarunk közös külpolitikát, mert szuverén külpolitika nélkül nincsen nemzetállam. A koordináció jó dolog, de közös külpolitikára nincsen szükség, mert nem értünk egyet se ebben, se az ukrajnai háború vagy a Közel-Kelet ügyében – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, csak a kereskedelempolitikát adták át brüsszeli joghatásóság alá a tagállamok.

Értékelése szerint az egész európai demokrácia a gazdasághoz hasonlóan lejtmenetben van. Volt olyan választás európai országban, amelyet meg kellett ismételni, mert nem ragadtak a borítékok, máshol az eredmény nem felelt meg, ezért új választást kellett tartani, van olyan európai ország, ahol a legtámogatottabb ellenzéki pártot nemzetbiztonsági megfigyelés alatt tartják, sőt olyan is, ahol nem engedik elindulni polgármester-választáson egy adott párt képviselőit. Van olyan ország, ahol a legnépszerűbb vezetőt bírósági döntéssel megakadályozzák abban, hogy el tudjon indulni a választáson, vagy ahol egy belügyminiszternek a legmagasabb bírói fórumig kellett eljutnia, hogy ne zárják börtönbe saját országa határainak megvédése miatt. Olyan ország is van, ahol rálőttek az elnökjelöltre – sorolta a kormányfő, megjegyezve: ezeket nézve „Magyarország egészen mintademokráciának tűnik”.

Rámutatott arra is: az EU több vezető tisztségviselője ellen az Egyesült Államok vezet be szankciókat arra hivatkozva, hogy Európában a szólásszabadságot korlátozó szabályok kialakításában vettek részt.

Orbán Viktor azt mondta, hála a Jóistennek, hogy Magyarország kimaradt a migrációból. 2015-ben Magyarországot ez sokkhatásként érte és volt mit megőriznie, míg Nyugat-Európában már közönséges jelenség volt, ott már évtizedekkel korábban megkezdődött a lakosságcsere. Magyarország azonnal nemet mondott a migrációra, és ma teljesen nyilvánvaló, hogy „mi tettünk a nyerő lapra”; a nyugat-európai országok nagy része a fél kezét odaadná, ha bevándorlásmentes ország lehetne.

Szerencsétlen történet ez, mert szétválasztja, más utakra tereli az EU országait, a migrációról más logika alapján gondolkodnak, ez szétviszi a vitákat, összeütközéseket hoz – részletezte a miniszterelnök. Példátlannak nevezte, hogy Magyarországot napi egymillió euró fizetésére kötelezték azért, mert nem engedi be a migránsokat. De Magyarország akkor jár jól, ha nem engedi be a migránsokat, és nem vállalja a velük járó összes pénzügyi, szociális és társadalmi terhet.

A migrációs paktum teljesen ellentétes Magyarország érdekeivel – szögezte le Orbán Viktor. Közölte, arra számít, hogy a következő tíz-tizenöt évben elég jelentős igény lesz arra, hogy Nyugat-Európából ne migránsok, hanem „bennszülött európaiak” a szabad mozgás lehetőségét kihasználva Magyarországon dolgozzanak és éljenek. Ez hozzá fog járulni a magyarországi demográfiai problémák megoldásához; „nekünk nem migránsaink lesznek, hanem németeink, franciáink meg olaszaink”. Fegyver nélkül jöjjenek, ez az egyetlen kérésünk van – tette hozzá a kormányfő.