A kormányfő Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel közös beszélgetésben megállapította: az orosz-ukrán háborúról úgy beszélnek, mintha ez egy nyitott végű háborús helyzet lenne, de nem az. „Az ukránok a háborút elvesztették. Ezt a háborút Oroszország megnyerte” – szögezte le, hozzáfűzve, hogy a kérdés csak az, hogy a nyugatiak, akik az ukránok mögött vannak, mikor és milyen körülmények között ismerik be, hogy ez megtörtént, és mi következik ebből.

Az ukránok nagyon nehéz helyzetben vannak, az ukrán elnök különösképpen, ő még a saját ügyében sem ura saját magának, hiszen Ukrajna csak azért nem kapitulál, mert az európaiak és - egyre kevésbé, de az amerikaiak is - ellátják fegyverrel és pénzzel – mondta Orbán Viktor.

Felidézte: a magyar kormány mindig is azt mondta, hogy Európának, az európai intézményeknek vagy a franciáknak és a németeknek „kézen fogva” tárgyalni kell az oroszokkal. Akkor tudta volna Európa saját kezében tartani a jövőjét, ha mi európaiak tárgyalunk az oroszokkal Európa jövőjéről, most az oroszok az amerikaiakkal tárgyalnak számos kérdésről, többek között Európa jövőjéről, de nem mi tárgyalunk – fejtette ki a pénteki orosz-amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban. Úgy fogalmazott:

ha nem ülsz a tárgyalóasztalnál, akkor az étlapon vagy.

Arra, hogy az amerikai elnök az európai vezetők közül a magyar miniszterelnök véleményét idézte egy nyilatkozatában, Orbán Viktor úgy reagált: nem érdemes az embernek a saját jelentőségét eltúloznia, mert abból nagy baj lesz, ebben inkább annak a ténynek a tükröződését érdemes látni, hogy a politikában az eltöltött évek száma adja a tekintélyt. Miután Európában ő van leghosszabb ideje hivatalban, ezért „elég kézenfekvőnek tűnik”, hogyha valaki kíváncsi valamire, akkor az elsők között megkérdezi a magyar kormányfőt.

Úgy vélte, ez a nyilatkozat nem neki, hanem az ország stabilitásának szól igazából, hiszen Magyarországnak hosszú ideje ugyanaz a politikai vezetése, ami fantasztikus előny a diplomáciában.

Arról is beszélt, miért vétózta meg az Európai Tanács orosz-amerikai találkozóval kapcsolatos nyilatkozatát. Hangsúlyozta: a nyilatkozatban Ukrajna európai uniós tagságáról szóló mondat volt, holott a magyar emberek már döntöttek arról, hogy nem lesz Ukrajna az Európai Unió tagja, így ezzel ellentétes deklarációkat nem ír alá.

Európának tekintélyesnek és sikerre esélyesnek kell lennie, nem gyengének és szánalmasnak.

„Ha ketten leülnek, és téged nem hívnak oda, akkor te nem kapkodsz a telefon után, te nem rohangálsz, te nem kiabálsz be kívülről, te nem akarod a saját fontosságodat hangsúlyozni” - mondta a miniszterelnök, aki szerint az ilyen viselkedés szánalmas.

Európának jelenleg nincs esélye a sikerre, mert a nagyság utáni vágy kiveszett az európai vezetőkből. „Európa nem akar nagy lenni, csak jól akar élni, de ha jól akarsz élni, nagynak is kell lenned, meg erősnek” - jegyezte meg, hozzátéve, ezt az összefüggést még nem tekintik nyilvánvalónak Brüsszelben.

Orbán Viktor kitért arra: a háborún túl a világgazdaság nagy kérdéseiről is tárgyalnak majd a Trump-Putyin találkozón. Kérdés, hogy a konfliktusok nyomán a világgazdaság egységes lesz-e, létrejön-e egy új egyensúlyon nyugvó együttműködési rendszer, vagy kettéhasad és megindul a blokkosodás. Ez nagy hatással lesz Magyarország gazdasági fejlődésére is – mutatott rá a miniszterelnök. Kijelentette, a világ nem nagyon tolerálja, hogy

az amerikaiak és az európaiak ahelyett, hogy a világ más pontjain lévő konfliktusokban segítenének, beleásták magukat az orosz-ukrán háborúba, és a háttérbe szorult a világ minden más baja.

Trump elnök ebből kitörve egyenként próbálja rendezni a nyitott kérdéseket.

A világpolitika és a világgazdaság az erőegyensúlyon nyugszik, ha ennek valamelyik lényeges elemét az egyik szereplő megváltoztatja, a másik reagálni fog – hangsúlyozta a kormányfő. - Ez történt az orosz-ukrán háborúban: az ukránok bejelentették, hogy az addigi ütközőzóna szerepből átmennek a nyugati szövetséges állam szerepébe, de az oroszok nem akarják, hogy olyan szomszédjuk legyen, amely a nyugati szövetségi rendszer része, nyugati fegyverekkel rendelkezik, nagy hadsereget tart fenn és a végén még a NATO-ba is bekerül. Az oroszok jelezték, készek lépéseket is tenni, hogy ez ne történhessen meg – idézte fel Orbán Viktor.

Emlékeztetett rá, hogy 1990 és 1999 között Magyarország is ilyen ütközőállam volt a Kelet és Nyugat között, miután kilépett a Varsói Szerződésből és mielőtt csatlakozott a NATO-hoz.

Magyarország NATO-csatlakozását követően az ukránok kerültek az ütközőállam szerepbe. Az ukránok bejelentették, hogy nem akarják tovább ezt a sorsot - joguk volt ehhez - és a nyugati integráció részeivé válnak. Ezzel felborították az erőegyensúlyt, az oroszok reagáltak, most pedig találni kell egy új egyensúlyi helyzetet - szögezte le a kormányfő. Azzal folytatta:

ebben a játszmában kockára került Ukrajna állami léte.

A nyugatiak menteni próbálva a menthetőt, azt akarják, hogy legalább a maradék Ukrajna legyen a nyugati struktúrák része. Ezt az oroszok vagy elfogadják, vagy nem, az amerikaiak vagy áldásukat adják rá vagy nem, de az biztos, hogy nem Ukrajna fog dönteni a saját jövőjéről - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Álláspontja szerint Magyarország érdeke az, hogy soha semmilyen körülmények között ne legyen egy integrációban Ukrajnával, mert Ukrajna európai uniós tagsága egyenes út lenne Magyarország elszegényedéséhez. Ugyanakkor „nem lehetünk lelketlenek vagy irracionálisak”, valamit tenni kell az ukránokkal.

Az Európai Uniónak stratégiai szövetséget kell kötnie Ukrajnával, de nem szabad tagságot adni, mert ha felveszik Ukrajnát, nem lehet többé kitenni, Magyarország pedig csak veszíthet Ukrajna uniós tagságán.

Ma az EU egy végveszélyben lévő gazdasági integráció, amely elvesztette a versenyképességét, a jóléti állam fenntartása szinte lehetetlennek tűnik, megélhetési gondok vannak és belső szociális feszültségek „recsegtetik-ropogtatják” a demokrácia intézményét. „Óriási kihívások előtt állunk, ezért minden erőnket saját magunkra kell összpontosítani”, minden pénzünket a saját versenyképességünkre, modernizálásunkra és a polgári középosztály fenntartására kell fordítani, egyébként az egész európai demokratikus rendszer megbicsaklik – figyelmeztetett Orbán Viktor.

Európa a második világháború után elvesztette a rendelkezését a saját kontinense felett, nem tudta a saját sorsát befolyásolni, és jelenleg sincs egy európai stratégia, Európa nem tudja definiálni magát, és így Magyarország sem tudja igazítani magát egy európai öndefinícióhoz. Ezért Magyarországnak saját nemzeti stratégiát kell csinálnia, mert ha az európaiakhoz igazítanánk magunkat, akkor „kötésig állnánk egy háborúban és a magyar gazdaság térden lenne” - magyarázta a miniszterelnök. 

Kiemelte: Magyarország legnagyobb stratégiai előnye a stabilitása, és ez annak köszönhető, hogy nem koalíciós kormánya van.

Kulcskérdés, hogy Magyarországnak a mindenkori európai átlagnál jóval stabilabb, cselekvőképesebb, döntésképesebb és akcióképesebb kormánya legyen, másképp belesüllyed az európai hanyatlásba.

A kárpátaljai magyarokról szólva hangsúlyozta, a magyar kormány az összes rendelkezésére álló eszközt használja a megvédésükre, de a helyzet aggasztó, mert egy olyan országban, ahol háború van, korlátozottak a nemzetközi jogi föllépés lehetőségei. Az ukránok azt mondják, élet-halál arcot folytatnak, és értik a problémánkat, de azok másodlagosak. Ebben majd az hozhat változást, ha béke lesz, és a nagyhatalmak eldöntik, mi lesz Ukrajna szerepe.

Orbán Viktor kitért arra: az ukránok súlyos titkosszolgálati akciókat indítottak Magyarországgal szemben, és komolyan beépültek a magyar politikába, közgondolkodásba és intézményekbe. Ez komoly probléma.

Mivel egy háborúban álló országról van szó, és Magyarország Ukrajna hátországa, nem rendkívüli, hogy befolyásolni akarják Magyarország álláspontját, „mi viszont ezt nem akarjuk engedni”. Az ukránok „azért ilyen pimaszok velünk”, miközben bizonyos értelemben a „kezünkben vannak”, mert tudják, hogy nekünk nem érdekünk, hogy összedöntsük Ukrajnát – mondta a miniszterelnök. Kijelentette: egy összeomló Ukrajna Magyarország határában olyan fenyegetést, kockázatot jelent a közbiztonságra és a magyar kisebbség életére, amit Magyarország nem akar vállalni.

Nekünk nem érdekünk Ukrajna összeomlása, bár egyetlen nap alatt elintézhetnénk;

Ukrajna az áram és gáz tekintélyes részét Magyarországról kapja, és ha történne egy baleset és „kidől néhány oszlop, meg elszakad egy-két vezeték, akkor Ukrajna megáll” – jegyezte meg Orbán Viktor. Hozzáfűzte, miközben tehát az ukránok úgy beszélnek velünk, „ahogy azt rendes ember nem teszi, aközben ki is vannak nekünk szolgáltatva”. Nekünk egy stabil, működőképes Ukrajna kell, és az ukránok visszaélnek ezzel a helyzettel – állapította meg a miniszterelnök.