Kövér László a bécsi Kaláka Club (Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége) fennállásának 41. évfordulója alkalmából rendezett konferencián mondott beszédében hangsúlyozta, az elmúlt tizenöt év másik politikai hozadéka az, hogy

mi magyarok végleg megbizonyosodhattunk arról, hogy a nemzeti identitásért és a szülőföld otthonosságának megőrzéséért folytatott harcunkban nem vagyunk egyedül.

Ez a harc nem pusztán magyar ügy, még csak nem is pusztán az Európai Unióban nemzeti kisebbségi sorban élő több mint negyvenmillió európai ember ügye – tette hozzá. Úgy vélte, napjainkra ez az ügy Európa minden nemzeti többségének, így az osztrákoknak is sorskérdésévé vált.

Európában ma minden nemzeti többséget különféle módszerekkel, például „idegen népesség betelepítésével, a tudatipar manipulációival, lélektani nyomással, megbélyegzéssel, véleménydiktatúrával, s néhol már egyenesen hatósági eszközökkel is ugyanúgy ki akarnak forgatni nemzeti önazonosságukból, és el akarják idegeníteni őket a saját szülőföldjüktől”, mint ahogyan az elmúlt évszázadban ezt gyakran megtapasztalhatták a külhoni magyar közösségek a Kárpát-medencében – mondta Kövér László.

Kijelentette, magyaroknak van esélyünk arra, hogy európai társainkkal együtt közösen megnyerjük az előttünk álló időket. Azért van erre esély, mert

a józan észhez és a nemzeti identitáshoz ragaszkodó emberek Európában kivétel nélkül mindenhol társadalmi többségben vannak. Magyarországon a józan ész társadalmi ereje tizenöt éve alkot politikai többséget.

Ha Magyarországon a választópolgárok a jövő évben demokratikus módon megerősítik ezt a politikai többséget, ha Európában az előttünk álló hónapokban és években a józan ész társadalmi tábora egyre több országban válik politikai többséggé, akkor esélyt kapunk arra, hogy Európát és benne Magyarországot megőrizzük ne csak lakóhelyünknek, hanem otthonunknak is. Szerencsés történelmi csillagállás esetén a külhoni, és a velük való nemzeti összetartozást megélő magyarországi emberek törekvéseit egy cselekvőképes, nemzeti és demokratikus magyar állam tudja segíteni – fejtette ki az Országgyűlés elnöke.

Megállapította: az elmúlt bő száz év történelmében a nemzetét nem kiszolgáltató, hanem szolgáló, demokratikus magyar állam léte ritka volt. 1990-ig nem létezett demokratikus magyar állam, 1990 és 1994 között a demokratikus magyar állam vezetése inkább csak lélekben tudta kifejezni felelősségét, 1994 és 1998 között pedig az akkori kormányzat közömbös volt a külhoni magyarság sorsa iránt. 1998 és 2002 között „csak arra volt időnk, hogy felmutassunk egy szemléletében és szerkezetében is megújult magyar nemzetpolitikát”, 2002 és 2010 között pedig az ország baloldali liberális vezetése egyenesen ellenséges volt a külhoni magyarsággal szemben.

2010 óta van olyan magyar állami vezetés, amelynek nemcsak nemzeti felelősségérzete, de politikai cselekvési ideje és pénzügyi-anyagi ereje is volt ahhoz, hogy ténylegesen új korszakot nyisson a magyar nemzetpolitikában - szögezte le Kövér László. Rámutatott:

Európa életében több mint kétezer éve, a magyarság Kárpát-medencei életében pedig több mint ezer éve a keresztény hit a legfőbb megtartó közösségi erő, különösen a történelmi megpróbáltatások idején.

Méltatta a bécsi Kaláka Club több mint negyven esztendős munkáját is. Mint mondta, míg az erdélyi, délvidéki, felvidéki vagy kárpátaljai hasonló magyar közösségi szervezetek „alapvetően azon magyarságot kellett szolgálják, akik feje fölött átléptek az államhatárok”, addig a Kaláka Club „azon magyarok számára is közösségi kapaszkodót kellett nyújtson, akik maguk lépték át az országhatárokat, de meg akartak maradni magyarnak az ideiglenesen vagy véglegesen második hazájuknak választott Ausztriában is”.

„Ebben a külhoni küzdelemben való helytállásra a Kárpát-medence minden szegletében” olyan cselekvőkész, öntudatos és áldozatvállaló magyar emberekre volt szükség, akik „képletesen és valóságosan is megfogták magyar sorstársaik kezét, és egymásnak erőt adva tették meg mindazt a közösségi megmaradás érdekében, ami lehetőségükben állt” – fűzte hozzá Kövér László, megköszönve az Ausztriában élő magyarság érdekében végzett munkát a bécsi Kaláka Clubnak.

Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kisebbségi lét számos kihívással jár, nem könnyű feladat, ugyanakkor ez a kihívás újabb és újabb lehetőségeket is tartogat. A kisebbségi lét egyben lehetőség is, mert közösséget formál, összekovácsol és megerősít - hangoztatta, kiemelve,

ha egy közösség tagjai vagyunk, akkor már nem kell egyedül szembenéznünk a nehézségekkel, így magyarságunk megőrzése sem egyéni, hanem közös feladat.