Navracsics Tibor a közösségi értékvédelmi konzultáció Somogy vármegyei állomásán azt mondta: Magyarországon ahogy a mozgás és a letelepedés, úgy a szólás- és a gyülekezés is szabad, utóbbi gyakorlásának korlátait azonban sarkalatos törvényekben szabályozzák.

Az alaptörvényben meg kívánják teremteni a helyi önazonosság védelmét, mint alkotmányos alapjogot, és ehhez képest sarkalatos törvényben szabályoznák azokat a lehetőségeket, amelyek a helyi önazonosság védelmét, a szabad mozgás, letelepedés jogának korlátozását jelentik jogszabályi eszközökkel" 

– tette hozzá.

Kitért rá, ilyen eszköz lehet az ingatlanszerzés kizárása, az elővásárlási jog, az ingatlanszerzés feltételhez kötése, a lakcímlétesítés feltételhez kötése és a helyi adózás.

Mentességet kaphatnának az ott születettek vagy azok, akiknek korábban a településen volt a lakóhelyük, hozzátartozói élnek ott vagy állami közfeladatot látnak el: rendőrök, orvosok, tanárok – sorolta.

Jelezte,

bíznak abban, hogy a törvényjavaslatokat még a tavaszi ülésszakban beterjesztik az Országgyűlésnek, amely azokat még ebben az ülésszakban el is fogadja."

Navracsics Tibor emlékeztetett rá, hogy a tervezett jogi lépések célja a települések helyi önazonosságának, a szokásoknak és hagyományoknak a védelme, a népesség egyensúlyának megőrzése.

A miniszter hangsúlyozta,

a készülő szabályozás egy lehetőség, vagyis azt nem kötelező mindenkinek alkalmaznia, csak azoknak, akiknek valamilyen védműre, gátra, szűrőre van szükségük, ezért a hatálya alá tartozhat Budapest és a megyei jogú városok is."

A tárcavezető a betelepüléssel összefüggésben kiemelte, számos polgármesterrel találkozott, akik arról számoltak be, a beköltözők nem ismerik a közösséget, nem vesznek részt annak életében, előfordul, hogy választások idején soha nem látott emberek jelennek meg polgármesterjelöltként vagy képviselőjelöltként, hogy megpróbálják átvenni a település irányítását, átalakítani a település szerkezetét.

A településeknek lehetnek speciális hagyományai, lakhatják döntően német vagy például horvát nemzetiségűek, a beköltözés hullámai pedig roncsolják a község eredeti szerkezetét. Mindez frusztrációt, feszültséget kelt, éppen ezért akarnak eszköztárat adni a polgármesterek, képviselők kezébe – fűzte hozzá.

Azt mondta,

Magyarországon mintegy 3100 önkormányzat van, ebből demográfiai és belső vándorlási okokból is mintegy 2 ezer önkormányzatnak fogy a népessége, 1100-nak nő, utóbbiakon belül alkotnak kisebbséget azok a helyhatóságok, amelyek számára a növekedés fenyegetést jelent."

Szólt arról, hogy 1990 és 2023 között két tendencia volt megfigyelhető a népesség belföldi vándorlásában: a kevésbé fejlett térségektől a fejlettebbek felé, azaz az ország keleti és részben a déli, dél-dunántúli részéből az észak-dunántúli és a budapesti térségbe áramlás, valamint a kiáramlás a nagyvárosokból a környező települések felé.

Az utóbbi időszak népességvándorlásának nagy motorja a koronavírus-járvány volt - tette hozzá.

Rámutatott, jellemző, hogy a városokból kiköltőző és a környéken ingatlant vásárló emberek visszajárnak a városba dolgozni, oda viszik iskolába a gyermekeiket, és csak éjszakai, hétvégi életet élnek ott, ahova költöztek.

Budapest 1990 és 2023 között 330 ezer lakost veszített, ennyien költöztek ki a fővárosból főként a környező településekre, Somogyban pedig erősebb kiköltözés figyelhető meg Kaposvár agglomerációjába, a Balaton déli partjára, azon belül Siófok és Fonyód térségébe"

– jegyezte meg Navracsics Tibor.

A miniszter úgy vélte, Magyarország mérete és lakossága szempontjából figyelemre méltó az ingázások gyakorisága, a magyarok az Európai Unió harmadik leggyakrabban ingázó nemzete. A legjelentősebb ingázási célpont Budapest, Somogyban Siófok, Fonyód, Marcali és Kaposvár – ismertette.