Navracsics Tibor az egyetem által szervezett Lakás - lakáspolitika - lakhatás a XXI. században című konferencián elmondta: a helyi önazonosság védelméről szóló törvény tervezete öt lehetőséget ad azoknak a településeknek, amelyek úgy érzik, hogy a különböző kiköltözési hullámok az adott település szerkezetét, közösségét vagy infrastruktúráját veszélyeztetik. Ez az öt lehetőség

az ingatlanszerzés korlátozása, a helyben lakók elővásárlási jogának általánossá tétele, az ingatlanszerzés, illetve a lakcímlétesítés feltételhez kötése, valamint helyi adók bevezetése.

Ezek közül a legnagyobb vitát az ingatlanszerzés korlátozása okozza. Ha ezek a viták folytatódnak, ez az elem akár ki is kerülhet a törvényjavaslatból - jelezte Navracsics Tibor, hozzátéve, a többi négy elem is elégséges garanciát ad. A miniszter ugyanakkor vitatja azokat az érveket, amelyek szerint ez az intézkedés elértéktelenítené az ingatlanokat az adott településen.

Beszélt arról is: a magas ingatlanár bezárja a települést, kifejezetten káros, mert növeli a területi különbségeket. Csak a jómódúak, a gazdagok számára teszi megközelíthetővé az adott települést, ezáltal részben akár el is öregítheti, tehát a korfát is eltolhatja az idősebb nemzedékek irányába, másrészt nehezebbé teszi a pályakezdést a fiatalok számára, akik az adott helyi gazdaságban az innovációt hozhatják. 

2010 óta a lakásárak átlagosan 230 százalékkal nőttek hazánkban, az Európai Unióban ez az arány alig több mint 50 százalék. Ez jó az ingatlanbiznisznek, de nem jó annak a fiatalnak, aki családot alapítana, másrészt a településeknek sem, mert az elöregedéssel csökken a versenyképessége. A magas ingatlanár nem Szent Grál

- fogalmazott Navracsics Tibor. Hozzáfűzte, a törvénytervezetről folytatott országos konzultáció során a polgármesterek éppen az ingatlanszerzés kizárásáért lelkesedtek a leginkább, többek között azért, mert ez az ingatlanárak csökkenését vonná maga után, ami segítene a fiataloknak a lakáshoz jutásban.

Előadásában a miniszter kitért a lakhatás problémáját enyhíteni szándékozó kormányzati intézkedések másik két elemére is. Az egyik a Versenyképes járások programja, amelynek során az önkormányzatok iparűzésiadó-növekményét forgatnák vissza térségi felzárkózásra. A másik a gyarapodó közösségek támogatása, aminek részei mindazok a fejlesztési és családtámogatási programok, amelyek célja az úgynevezett rurális térségek újbóli vonzóvá tétele és a területi kiegyenlítés.

Magyarország Budapest-túlsúlyos, gyakorlatilag a fővárosból és környékéből áll, ezen próbálunk valamilyen formában segíteni különböző intézkedésekkel- mutatott rá a kereszténydemokrata politikus. Megjegyezte,

Budapest lakossága 1990 és 2023 között 330 ezer fővel csökkent, és ez a tendencia - Győr és Sopron kivételével - a legtöbb megyeszékhelyre is jellemző. Eközben a főváros környékén, a gödöllői, a szigetszentmiklósi, az érdi és a budakeszi járásban az elmúlt tíz évben komoly népességnövekedés történt.

Ennek is köszönhetően Magyarország az Európai Unió harmadik „legingázóbb” országa, ahol a foglalkoztatottak 42 százaléka tölti napi ingázással az idejét - mondta a miniszter.