Nacsa Lőrinc kiemelte: nemzetünk jelen kihívásaira jó válasz lehet, ha segítségül hívjuk a kultúránkat, hagyományainkat, az anyanyelvünket.

Amennyiben kultúránk legjavát segítségül hívjuk, ahhoz szükséges, hogy felkészült tanítók, felkészült tanárok legyenek jelen az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában is

– tette hozzá a kereszténydemokrata politikus. Leszögezte: a diaszpórában magyar nyelvet és magyar kultúrát tanítók szerepét nem lehet túlértékelni. Fontos munkát végeznek, egyrészt rengeteget tesznek a fiatalok fejlődése érdekében, másrészt értékrendszert, világnézetet is átadnak, harmadrészt közösséget építenek.

Nemzetünk kultúrnemzet, így a magyarsághoz tartozás nem vérségi kapcsolatokon vagy beházasodásokon múlik, hanem kulturális hagyományaink vívmányaink és anyanyelvünk ismeretén.

A diaszpóra helyzete abban különlegesebb, hogy előfordul, hogy az anyanyelv ismerete kicsit háttérbe szorul, de megmarad a hovatartozás, az identitás érzése, amelyre építeni lehet és kell

– mutatott rá az államtitkár. Kijelentette: nemzeti összetartozásunk mindenkit magába foglal, aki sors- és értékközösség vállal velünk, éljen bárhol a világban.

A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar képzése arra készíti fel a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanítókat, hogy korszerű tudással és eszközökkel közvetítsenek – mondta Nacsa Lőrinc.

Kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban sok eredményt ért el a nemzetpolitikai államtitkárság, mert már 260 hétvégi magyar iskolával van kapcsolatuk szerte a világban, segítik a diaszpóra fiataljait a hétvégi magyar iskolákon és a diaszpóra táborokon keresztül is, hogy eljussanak Magyarországra. Diaszpóra támogató programok indultak és megalakult a Diaszpóra Tanács.

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy

minden magyar felelős minden magyarért és amíg ezt minden generáció magáénak vallja, van remény, van jövője a magyarságnak.

A kormány számos programot indított útjára, amelyek közül kiemelten fontos a Diaszpóra Tanács szerepe és támogatása. Sikeresek a fiatalokat érintő kezdeményezések, legyen szó a Diákok határok nélkül programról, vagy a 2021-ben a magyar gyökerekkel rendelkező hallgatók számára elindított diaszpóra felsőoktatási ösztöndíj programról.

Utóbbi esetében jelentősen nőtt az érdeklődők száma, hiszen míg kezdetben 75, addig az idei tanévre már 164 volt a megítélt ösztöndíjak száma és jelenleg 244 fiatal tanul magyar egyetemeken a program részeként – fejtette ki az államtitkár. Hozzáfűzte:

fontos, hogy a diaszpórában élők tudják, hogy az anyaországra mindig számíthatnak, hazavárják őket, erről szól a Hazaváró program és minden támogatás, látogatás, beszélgetés.

Felidézte Kapu Tibor első űrbéli nyilatkozatát, amiben űrhajósunk azt mondta, „tizenötmillió magyar ember emelt ma idáig”. Feladatunk és küldetésünk ennek a tudatnak az átadása, folyamatos őrzése és erősítése – mondta Varga-Bajusz Veronika.

Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese elmondta, az Apáczai karon megvalósuló képzésük több évtizedes hagyományokkal bír és töretlen népszerűségnek örvend, 2022 óta 74-en vették át a két féléves szakirányú továbbképzési szak elvégzéséről szóló oklevelet.

Idén húsz szakember vesz részt a szakirányú továbbképzésen, amelyre tíz országból köztük Ausztráliából, Ausztriából, Csehországból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Kanadából, Litvániából, Németországból, Spanyolországból és Szerbiából érkeztek magyar nyelvet és kultúrát tanítók. A program megvalósulását a Miniszterelnökség, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium is támogatja.