Nacsa Lőrinc kiemelte: egy-egy nyári tábor életre szóló élményeket és barátságokat, kapcsolatokat ad a gyerekeknek, és ezt a közösségi élményt szeretnék megadni a lehető legtöbb fiatalnak. Zánkán az Erzsébet-táborban a segítők, a programszervezők, a táborért felelős vezetők mind-mind arra törekszenek, hogy ezt az élményt megadják a gyermekeknek.

Az államtitkár örömét fejezte ki, hogy az Erzsébet-táborok mindig hangsúlyt fektetnek a külhoni gyermekek táborozására is. Az idén csak Zánkán négyezer külhoni gyermek táborozhatott Erdélyből, a Felvidékről, a Délvidékről és Kárpátaljáról;

2016 óta a zánkai, a fonyódi és az erdélyi táborban összesen több mint harmincezer külhoni gyermek vett részt.

Az összetartozás érzését erősíti, hogy együtt táboroznak különböző nemzetrészek gyermekei anyaországi gyermekekkel, fiatalokkal – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. Hozzáfűzte, az erdélyi táborban is mindig egyszerre vannak ott székelyföldi és magyarországi gyermekek, így a kialakuló barátságokkal - az ő szintjükön - a nemzetegyesítés meg tud valósulni.

Hornyák Tibor, az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Erzsébet-táborok mottóját követve „nincs köztünk távolság”, vagyis mindegy, hogy a táborozó gyermek milyen családból érkezik, és hogy a határon túlról vagy a határon belülről érkezik.

A hangsúly csakis a programokon, a szórakozáson, a jó étkezésen, a jó időn, a Balatonon, a strandoláson és az egyéb programokon van, illetve fontosnak tartják, hogy a közösségépítést és a közösségi élményt is megtapasztalják a gyerekek – mondta az alapítvány elnöke. Megjegyezte, hogy a nyár vége még inkább a határon túli fiatalokról szól, hiszen a táborban jelen vannak kárpátaljai gyerekek a háború sújtotta régióból, de érkeznek erdélyi gyerekek is a Dévai Szent Ferenc Alapítványtól.