Gulyás Gergely azt mondta, szerdai ülésén a kormány megvitatta a Budapesten kialakult helyzetet. „Sajnáljuk, hogy hat év baloldali-liberális városvezetése olyan helyzetet eredményezett, amelyben Budapest főpolgármestere a város fizetésképtelenségéről és csődjéről beszél” – közölte a miniszter.

Hozzáfűzte: a kormány segíteni szeretne Budapestnek, és tisztán szeretne látni. Azt várják, hogy a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is állapítsa meg a fizetésképtelenséget, a kormány belép, és biztosítja a város működőképességét ebben az esetben. Nyitottak arra, hogy pénzügyi mentőcsomagot nyújtsanak a fővárosnak.

Budapest nem lehet működésképtelen, az ország fővárosának működése mindenki számára fontos

– hangsúlyozta Gulyás, leszögezve: a kormány szerint pártpolitika felett álló cél, hogy Budapest esetleges fizetésképtelensége semmilyen körülmények között ne eredményezze a város működőképességének hiányát.

A kormányülésen áttekintették a nyugdíjemeléssel kapcsolatos kérdéseket is, az Országgyűlés rövidesen elfogadja azt a törvénymódosítást, amely bevezeti a 14. havi nyugdíjat és annak első negyedét a jövő évben kifizethetővé teszi. Az Idősügyi Tanács azt a kérést fogalmazta meg, hogy a 14. havi nyugdíj kifizetése pontosan ugyanúgy történjen, mint a 13. havi nyugdíjé, ezért egyidejűleg fogják folyósítani a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első negyedét – közölte a miniszter.

Kiemelte: a jövő évi nyugdíjemelés mértéke a költségvetésben rögzített 3,6 százalék, ez várhatóan meghaladja az infláció mértékét. A nyugdíjasok ezzel is jól járhatnak, köszönhetően a kormányzat által bevezetett árrésszabályozásnak is – jegyezte meg Gulyás Gergely.

Kitért arra is, hogy a 2025-ös költségvetésből közel nyolcezer milliárd forint jut nyugdíjra. A 2010-ben 97 ezer forintos átlagnyugdíj már 2025 szeptemberére 245 ezer forintra emelkedett, most pedig további 3,6 százalékkal, illetve a 14. havi nyugdíj első negyedével fog tovább nőni. A baloldali kormány elvette a 13. havi nyugdíjat, mi pedig visszaadtuk - emlékeztetett. Hangsúlyozta azt is:

a kormány mindenféle, nyugdíjasokat megsarcoló nyugdíjadó ötletét elutasítja.

Ehelyett azt tartják elfogadhatónak, ha egy kormány garantálni tudja a nyugdíjak értékállóságát, sőt értéknövelését, ahogy az az elmúlt tizenöt évben történt.

Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az Európai Unió támogassa az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos amerikai béketörekvéseket. A magyar kormány szerint az Európai Unió téves politikát folytat, amelyet az új amerikai adminisztráció hivatalba lépése óta folytatott, a béke elérését célzó politika sem változtatott meg. Európa szenved ma leginkább a háború következményeitől, ennek ellenére a kontinens az, amelynek a cselekedetei a háború meghosszabbítása irányába hatnak – magyarázta a miniszter. Rámutatott,

az a politika, amelyet az EU folytatott, oda vezetett, hogy meg sem hívják Európát a béketárgyalásokra, legfeljebb az előszobában kapnak helyet az EU képviselői, hogy utólag tájékoztassák őket.

Európának az az érdeke, hogy a háború lezáruljon, és hogy megfelelő biztonsági garanciák biztosítsák, hogy ne törjön ki újra, és az is érdeke, hogy az amerikaiakkal a NATO szövetségeseként egy olyan erős katonai szövetséget tartson fenn, amely a lehető legnagyobb elérhető biztonságot garantálja ma a világban. Az európai vezetők ezt nem értik, továbbra is a háborút akarják meghosszabbítani és finanszírozni.

Magyarország ennek ellenáll, a magyar miniszterelnök válaszolt az Európai Bizottság elnökének az Ukrajnának újabb jelentős pénzeket kérő levelére, és egyértelművé tette: Magyarország humanitárius segítségnyújtást továbbra is biztosít, a menekülteket továbbra is befogadja, de nem a háborút akarja pénzelni, hanem a békéhez akar hozzájárulni, és mindent meg is fog tenni annak érdekében, hogy ez a béke a lehető leghamarabb létrejöjjön – fejtette ki Gulyás Gergely.

Kijelentette: Európa egésze és a közép-európai régió számára a háború komoly kockázatokat jelent és gazdasági nehézséget okoz: a háború blokkolja a gazdaságot, az energiaárak elszállása pedig az európai versenyképességet teszi tönkre.

A rezsicsökkentés fenntartható azzal, hogy az amerikaiak biztosítják Magyarországnak a szankciómentes energiahozzáférést az orosz energiaforrásokhoz.

Ha ezt a miniszterelnök a washingtoni látogatásakor nem tudta volna elérni, akkor a rezsiköltségek Magyarországon megduplázódtak volna, ezért kulcsfontosságú, hogy fennmaradjon az energetikai együttműködés Oroszországgal – fejtette ki a tárcavezető.

Beszámolt arról, hogy továbbra is óriási az érdeklődés az Otthon Start-program iránt, az elbírált hitelek száma 8500. Az igénylők több mint 44 százaléka házas, az ő esetükben együttes igénylés történik; tíz lakásvásárlásból négy a program keretében valósul meg. Reményeik szerint a jövő évtől a közszolgálati dolgozóknak biztosított egymillió forintos otthontámogatás további lendületet ad a programnak. Fontos módosításként beszélt arról, hogy

január 1-jétől az Otthon Start keretében külterületi ingatlanokat is meg lehet vásárolni, ami a várakozások szerint több tízezerrel fogja növelni a lakáskínálatot.