Kiskőrös a történelem során sokadszorra is példát ad a nemzetnek és a nemzeteknek is, hiszen szlovákok, németek, finnek, olaszok, románok, kínaiak és magyarok ünnepelnek együtt békességben, tisztelve egymás kultúráját - jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken a Bács-Kiskun vármegyei Kiskőrösön.
Soltész Miklós a Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok megnyitóján arról beszélt, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben a magyarországi szlovákok a harmadik legnépesebb nemzetiség az országban, hiszen közel harmincezren vannak, köztük a kiskőrösiekkel.
Hatalmas feladatot láttak el és tettet hajtottak végre a két nemzet között, hiszen a szlovákok és a magyarok között a megbékélés elindult, megerősödött, és talán az egyik legjobb kapcsolat van most a két ország között a történelem évszázadai során
- fogalmazott. Hozzáfűzte, „ehhez azonban kellettek a magyarországi szlovákok is, akik kultúrájukkal, zenéjükkel, hitükkel, valamint evangélikus és katolikus közösségeikkel segítik a jó kapcsolat ápolását”.
Bátrak és nagyszerűek a magyarországi szlovákok, mert néhány hónappal ezelőtt Bükkszentkereszten, az országos szlovák nemzetiségi napon az evangélikus templomuk megújításához kértek támogatást, amelyet meg is kaptak – jegyezte meg az államtitkár. Ígéretet tett, hogy a munka ezzel nem fejeződött be, és jövőre is folytatódik a felújítás, közösség építése Kiskőrösön.
A számos nemzet részvétele, a szomszédos és távolabbi országok képviselőinek jelenléte azt mutatja, hogy Kiskőrösön nagyszerű összefogás zajlik. Márpedig enélkül sem az országban, sem a nemzetek között, sem a világban nem lehet békességet teremteni, a fejlődést fenntartani – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.
Font Sándor (Fidesz-KDNP) Bács-Kiskun vármegye 3-as számú választókerületének országgyűlési képviselője felidézte, hogy az evangélikus Wattay család fontos szerepet játszott Kiskőrös alapításában és benépesítésében, mivel kedvezményeket biztosítottak a felvidékről érkező mintegy hetven szlovák családnak, akikkel a várost betelepítették.
A képviselő a kiskőrösi szüreti napok kapcsán a szintén felvidéki, evangélikus lelkészi családban született Hamvas Bélát idézve kifejtette, hogy „alapvető különbség a homoki borok fajtái között nincs. Mindegy, hogy rizling, kadarka, muskotály, otelló, mézes fehér. A homoki az egyszerűbb életsebek gyógybora”.
Domonyi László Kiskőrös polgármestere arról beszélt, hogy a szüret nemcsak munka, hanem ünnep is. Ünnepe a szőlőnek, a bornak, a természet ajándékának, amelyekhez ezer szállal kötődik a város múltja és jelene, de ünnepe a közösségnek is, hiszen a szüreti napokon együtt vonulnak fel, együtt kóstolják meg a szlovák ételeket és együtt hallgatják a népdalokat, táncolnak a népzenére. „Ezek a közösen átélt pillanatok teszik igazán élővé és maradandóvá a hagyományainkat” - fogalmazott.
A Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok rendezvénysorozatot harmincegyedik alkalommal rendezik meg szeptember 4. és 7. között az alföldi városban.
