– A KDNP „színeiben” politizálsz, amely egyértelműen világnézeti párt. Neked mi a személyes történeted, viszonyulásod a kereszténydemokráciához?

– A neveltetésemből fakad a világnézetem. Édesapám Oroszlányban a KDNP helyi szervezetének a vezetője és a Fidesz-KDNP színeiben önkormányzati képviselő is volt. Gyerekkoromban nagyon sok rendezvényre elmentem vele, segítettem neki kampányolni, és már akkor beleszerettem a politika világába. Katolikus neveltetést kaptunk a testvéremmel együtt, mindketten egyházi gimnáziumban végeztünk. Később politológiát végeztem a Pázmányon, tehát elmondhatom, hogy igazán katolikus közegben nőttem föl. Az értékrendem is innen fakad: ahogyan édesapám KDNP-s volt, én is

ragaszkodom ahhoz az alapvetéshez, hogy a keresztény nézeteket egy keresztény párt tudja igazán képviselni.

– Van egy Budapest-vízió, számodra képviselőként, illetve a KDNP-nek, mint pártnak, ami felé menni kell a mindennapokban, a feladatok elvégzése során?

– Úgy gondolom, igen. Azzal, ahonnan jövök, amit képviselek, és azzal is, hogy KDNP-s vagyok, felvállalom a keresztény konzervatív értékrendet. Amit viszont ma Budapesten a város jelenlegi vezetése részéről látunk, az egészen más.

Az utóbbi egy évben fővárosi képviselőként azt tapasztaltam, hogy Karácsony Gergely sokszínű és szolidáris Budapestjében mindenki megfér, aki nem keresztény.

A vallást, a kereszténységet ők korántsem tolerálják annyira, mint amennyire ezt a nagy elfogadást reklámozzák. Barabás Richárd, a főpolgármester frakcióvezetője például megállás nélkül vegzálja a keresztényeket. Ő volt az, aki szivárványos templomkivilágítást javasolt. Felháborító módon a Pride jelképét akarta ráerőszakolni egy templomra. És szintén az ő pártjukhoz, a Párbeszédhez köthető az a tavasszal indított plakátkampány, ami gyakorlatilag lepedofilozta az összes papot és megsértette a keresztényeket.

Leginkább az adónk egy százalékának egyházak számára történő felajánlásával volt bajuk. Elég eltúlzott önbizalomra vall egy két százalékos párt részéről azt állítani, hogy nem jár az egyházaknak az egy százalékos felajánlás, miközben Magyarországon több mint ezer éve a kereszténység a legnagyobb vallás. Csak katolikusnak 2,8 millió ember vallotta magát a 2022-es népszámláláson. Az egyházak iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, anyaotthonokat, szociális intézményeket, hajléktalanellátókat, drogrehabilitációs központokat működtetnek, amit bárki igénybe vehet. Tehát az egyházak hasznos tevékenységet folytatnak, széles társadalmi elfogadottság mellett. A templomok pedig – elég csak Budapestet megnézni – turisztikai látványosságok is, hozzátartoznak a főváros látképéhez, kulturális értékeihez. Emlékezhetünk arra is, milyen cirkuszt csinált Karácsony Gergely a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talpazatán elhelyezett kereszt miatt. Úgy gondolom, hogy

ma Budapest nem kereszténybarát, pedig a magyar fővárosnak természetéből fakadóan annak kellene lennie.

Miután az említett politikusok így állnak a kereszténységhez – Barabás Richárd például kifejezetten agresszívan –, nem is lehet csodálkozni, ha akadnak olyan vandálok, akik letörik a Margit hídon lévő koronák kőkeresztjeit. A jelenlegi fővárosi vezetésnek ugyanis az az üzenete, hogy a kereszténység az valami visszataszító, dolog, amit nem szabad megtűrni.

– A Fővárosi Közgyűlésben a Tisza Pártnak viszonylag sok képviselője van. Milyen velük egy közgyűlésben dolgozni? A Tisza Párt politikusait megismerve: adott esetben képesek lennének kormányt alakítani, vezetni az országot?

– Az elmúlt egy év során számomra az egyik legfőbb tapasztalat az volt, hogy

a Tisza Párt fővárosi frakcióját Magyar Péter kézivezérléssel irányítja.

Olyannyira, hogy az első közgyűlés alkalmával láthatóan fogalmuk nem volt, hogy „melyik moziba ültek be”. A tiszások kérésére Karácsony Gergely bevezette azt a rendszert, hogy nem az egyes napirendi viták után szavazunk az előterjesztésekről, hanem megvárjuk, amíg lemegy az összes napirendi pont, ezután

mindig van egy félórás szünet, hogy a tiszás képviselők egyeztetni tudjanak Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel.

A fontos kérdésekben a tíz tiszás képviselő mindig teljes mellszélességgel Karácsony Gergely mellé áll. Ilyen volt a 2025-ös költségvetés is, amelynek köszönhetően csődbe vitték a várost. Mi jeleztük többször is, hogy ez egy törvénytelen „csődköltségvetés”, mivel azt egy ötvenmilliárd forintos lyukkal tervezték meg. A Tiszának köszönhetően azonban végül megszavazták. Ugyanígy megszavazták Rákosrendező megvásárlását is, ami elég hihetetlen volt annak fényében, hogy a városvezetők állítása szerint a főváros kasszája már tavaly októberben is nullán állt. Tehát

Magyar Péterék segítségével Karácsony Gergelynek, ha papíron nem is, de gyakorlatilag megvan a többsége a közgyűlésben.

– A KDNP milyen javaslatokat tud bevinni a közgyűlésbe, melyek azok az ügyek, amelyeket fontosnak tartotok Budapest fejlesztésével kapcsolatban?

– A KDNP politikusaként fontos számomra, hogy

felkaroljuk a fővárosban a párt értékrendjének megfelelő ügyeket.

Ilyen volt például, amikor a Margit híd megrongált kőkeresztjeit szerettük volna minél hamarabb rendbe hozatni, és ezek közé tartoznak a gyermekvédelemmel, illetve az állatvédelemmel kapcsolatos javaslataink is. Az ingyenes kisgyermekes BKV-bérletre szól javaslatunkat végül nem szavazták meg.

Személyes sikerként éltem meg, amit Szepesfalvy Anna képviselőtársammal közösen sikerült elérnünk: februárban írtunk egy levelet a főpolgármesternek, amelyben azt kértük, hogy azok az ösztöndíjasok, akik a Hungary Helps keretein belül a világ válságrégióiból érkeztek Budapestre tanulni, évente egy alkalommal kapjanak egy ingyen belépési lehetőséget a főváros bármely fürdőjébe. Tavaly nyár elején 88 diák kapta meg az erre jogosító vouchereket, és a következő években ez a lehetőség a létszámtól függően mindig megújul. Ez csupán egy gesztus a részünkről, azért, hogy még jobban teljen az itt eltöltött idejük, és jobban megismerjék a várost és Budapest híres fürdőit.

A teljes interjú itt olvasható