A Visszatért a háborúk kora – maradhatunk-e a béke szigetén? Biztonságpolitikai kihívások, mozgástér és folyamatok a kétezer-húszas években című pódiumbeszélgetésben Dr. Simicskó István rámutatott: az Európai Unió vezetőinek nem sikerült megakadályozni az orosz-ukrán testvérháborút és nem látunk erőfeszítéseket arra sem, hogy véget vessenek neki, sőt

egyre mélyebbre megy az erőszakspirál, még több pénz, még több fegyver érkezik Ukrajnába.

„A XX. században mi megtanultuk, hogy jobb lett volna kimaradni a szörnyű világégésekből, és nagyon szeretnénk elkerülni, hogy eszkalálódjon ez a háború, a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy minél előbb béke legyen” – hangsúlyozta a frakcióvezető. Hozzáfűzte, Brüsszel szankciós lépései is elhibázottak, azok nem hozták közelebb a békét, miközben tönkreteszik az unió gazdaságát.

A világon a legtöbb, közel hatezer nukleáris töltetű rakétája Oroszországnak van, több, mint az Egyesült Államoknak; az oroszokat háborúban legyőzni szinte lehetetlen. Hatalmas országról van szó, a II. világháborúban is megtapasztalhattuk, mire képes – mondta Dr. Simicskó István. Hozzáfűzte, az ukránok hősiesen helytállnak három és fél éve, de ha nincs nyugati – elsősorban amerikai - katonai segítség,

egy anyagcentrikus, elhúzódó háborút az oroszok szinte a végtelenségig bírnának.

Hihetetlen energiaforrások vannak, óriási terület, át tudnak csoportosítani gyárakat, át tudnak állni hadigazdaságra – magyarázta a frakcióvezető.

Azonnali tűzszünetre lenne szükség – szögezte le, felvetette ugyanakkor, hogy orosz részről valószínűleg nem lesz meg a bizalom a nyugat-európai békefenntartók irányában, hiszen „Európa gyakorlatilag hadviselő fél, ha hivatalosan nem is, de az ukrán hadsereg pénzügyi támogatásával egyértelműen letette a voksát Ukrajna mellett”.

Nem lesz egyszerű a békefolyamat, és az uniónak sokkal bölcsebb döntéseket kellene hozni, mint eddig

– jegyezte meg Dr. Simicskó István. A magyar honvédelem ügyével kapcsolatban felidézte, hogy 2010-ben a nehéz gazdasági helyzetben még szűkös volt a honvédelmi tárca költségvetése, azonban 2015-ben határkerítést kellett építeni, „mert négyszázezer migráns keresztülgyalogolt Magyarországon és valamit tenni kellett”. Tizennyolcezer katonát vezényeltek le a határra és megkezdődött a Zrínyi Miklósról elnevezett haderő-fejlesztési terv kidolgozása.

Ebben benne volt a területvédelmi tartalékos rendszer megújítása és a kadétképzés is – emlékeztetett a volt honvédelmi miniszter, kiemelve, már tizennégyezer kadétunk van. „Jó ütemben halad a haderő-fejlesztés és létrehoztuk a Honvédelmi Sportszövetséget, de a haza védelmének társadalmiasítása hosszú folyamat” – mondta Dr. Simicskó István.

Hangsúlyozta, a magyar fiataloknak értelmes, értékes programokat kell adni – mint például a lövészversenyek, katonai akadályversenyek, honvédelmi táborok – „és a szívükbe bele kell írni a visszavonhatatlan törvényt, hogy szeretem a hazámat”. Hozzátette:

a szülőföld tisztelete és szeretete mindennek az alapja, erre lehet építkezni, akkor tudjuk megtartani fiataljainkat.