Köszönöm a szót Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim!

A Kereskedelmi Világszervezet a múlt héten Genfben tartotta a parlamenti közgyűlését a digitalizáció és az e-kereskedelem témájában. Minderre egy olyan időszakban került sor, amikor a Kereskedelmi Világszervezet működését egyre mélyülő feszültségek, s a multilaterális kereskedelmi rendszer széttöredezettsége terheli, amelyek a WTO sokak által áhított reformfolyamatát az érdekellentétek sokaságával komolyan gátolják.

Annak ellenére, hogy több mint hatvan tagország vett részt ezen a tanácskozáson, olyan meghatározó országok, mint az Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság, Oroszország és India, hogy csak a nagyokat említsem, hiányoztak a résztvevők közül. Pedig

rendkívül fontos lenne a WTO megújulása, mert annak hiányában a tisztességes verseny és kereskedelem feltételeit nemzetközi szinten nem leszünk képesek biztosítani. 

Felszólalásomban hangsúlyoztam, hogy a megújulási folyamatban hazánk a maga eszközeivel részt kíván venni, különösen azért, mert Magyarország átfogó kereskedelempolitikát folytat: egyrészt az Európai Unió tagjaként, másrészt szuverén nemzetállamként a magyar gazdaság szerkezetéhez, külkereskedelmi kapcsolataihoz és geopolitikai helyzetéhez igazodó prioritások mentén.

Egyértelmű célunk, hogy elkerüljük a világgazdaság blokkokba rendeződését.  

Ugyanúgy elkerülendő, hogy a globális gazdaság egyik növekedési motorja, a digitális kereskedelem átfogó szabályozás nélkül maradjon, kiszolgáltatva a felhasználókat a technológiai óriásoknak. Éppen ezért a WTO-nak kiszámítható és átlátható szabályozási keretet kell kimunkálnia.

Ennek érdekében indultak el már 2017-ben azok a többoldalú kereskedelempolitikai tárgyalások, amelyek egy modern globális digitális keretrendszer kialakításához vezethetnek.

A technológiai fejlődést a jogi szabályozás ezidáig nem tudta követni, ezért az e-kereskedelmi óriások jelenleg maguk diktálják a szabályokat, sok esetben alapvető kontroll nélkül működnek.

Ezért is lenne fontos a 2024 nyarán lezárt e-kereskedelmi megállapodás mielőbbi hatályba lépése.

A vita során hangsúlyt nyert az a minősítő megállapítás, hogy a digitális kereskedelem a kis- és középvállalkozások számára új, távoli piacokhoz is biztosít hozzáférést, növelve azok versenyképességét, elősegítve az innovációt, a szolgáltatások bővülését, s emellett még híd szerepet is betöltenek a fejlett és fejlődő országok között.

A digitális kereskedelem szabályozásának hiánya ugyanakkor bizonytalanságot teremt, ami különösen a kisebb gazdaságokat érinti hátrányosan. Éppen ezért Magyarország szorgalmazza a korábban említett megállapodás mielőbbi hatályba lépését. 

Hazánkban is nap, mint nap tapasztalható, hogy a digitális kereskedelem növekedést valójában a nagy nemzetközi szereplők generálják, amihez a hazai cégeknek alkalmazkodniuk kell, még akkor is, ha azok egyre koncentráltabb piaci kihívásokat tartalmaznak.

A Világkereskedelmi Szervezet idei parlamenti fórumán is egyértelművé vált, hogy a nemzeti parlamentek fontos szerepet játszhatnak a társadalmi támogatottság megteremtésében és abban is, hogy a digitális kereskedelem előnyei minden polgárhoz eljussanak.

Mindemellett az adatvédelem is kulcskérdéssé vált, amely ma már túlmutat egyéni érdekeinken, hiszen az ezzel kapcsolatos visszaélések jelentős politikai kockázatot is hordoznak.

Az adathalász vállalkozások, az álprofilok és bérkommentelők a piaci verseny tisztaságát veszélyeztetik, és szabad utat biztosítanak az ellenőrizetlen pénzügyi, gazdasági és politikai termékeknek.

Köszönöm a figyelmüket!