Példaértékű a Kiskunfélegyházán zajló oktatási, nevelési és közösségi munka, de példaként állíthatjuk Európa és a világ elé a teljes magyar szakképzést is – jelentette ki a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint a fiatalokért felelős államtitkár pénteken a Bács-Kiskun vármegyei településen, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tagintézményében.
Varga-Bajusz Veronika az iparostanonc-képzés 140 éves kiskunfélegyházi évfordulója alkalmából arról beszélt, hogy a magyar kormány megújította, és dinamizálta a képzési rendszert.
A szakképzés infrastrukturális fejlesztésére szánt négyszázmilliárd forint összegű keretből jelenleg is közel százmilliárd forint értékben zajlanak beruházások, a kiszélesített képzési palettának köszönhetően egy magyar fiatal bármilyen szakmát szeretne tanulni, azt az ország bármely térségében megteheti – mondta az államtitkár.
Kiemelte: a piaci szereplők bevonásával sikerült emelni a képzés minőségét, a gyakorlati oktatás pedig a lehető legmodernebb körülmények között, innovációk beemelésével zajlik.
Mára kimondható, hogy a magyar szakemberek tudása Magyarországra vonzza a nemzetközi gazdasági élet vezető szereplőit. „Megbecsüljük oktatóinkat, tanárainkat, és nem utolsó sorban igyekszünk megbecsülni azokat a tettre kész fiatalokat, akik tanulni, fejlődni akarnak” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.
Rámutatott, hogy a tanulmányi eredményeknek megfelelően egy szakképzésben részesülő diák akár havi 59 ezer forint ösztöndíjat is kaphat. Duális képzésben munkabérként ez már 169 ezer forintra is emelkedhet.
„Megnyitottuk a kapukat” – fogalmazott az államtitkár, kifejtve, hogy egy szakképzést végzett fiatalra választott szakmájának megbecsült szakembereként olyan munkahelyek várnak, ahol megkapja a neki járó elismerést és így a biztos jövőt. Folytathatja tanulmányait a felsőoktatásban, vagy vállalkozást indítva „a saját szerencséje kovácsaként” léphet a piacra.
Ezekhez a lehetőségekhez pedig nemcsak a magas tudást igazoló oklevél nyújt segítséget, hanem akár a munkáshitel vagy más kormányzati támogatás, amelyek most elérhetők a számukra – sorolta Varga-Bajusz Veronika. Leszögezte: „kijelenthetjük, közösen visszaadtuk a szakmák becsületét”.
Így válik a történelem a tradíció, a közösség, a fejlődés és a jövő motorjává, Kiskunfélegyházán pedig ezt pontosan tudják – mondta az államtitkár, hozzáfűzve, a Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium falai között több mint ezeregyszázan tanulnak, fiatal diákok és felnőttképzésben részesülő, „kicsit régebb óta fiatalok”, akik tizenkét ágazat 32 szakmájának fortélyait sajátíthatják el.
Csányi József, Kiskunfélegyháza polgármestere arról beszélt, hogy a helyi szakoktatás nemcsak a város büszkesége, de országos szinten is mindig kiemelkedő volt. „Hiszem, hogy a kiskunfélegyházi Kossuth iskola büszkén és jelesen képviseli a magyar szakoktatás jövőjét” – hangoztatta.
Papp Gyula, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum főigazgatója szerint a szakképzésben fontos a fiatalok szemléletének alakítása, a tisztességes vállalkozói magatartásra nevelése is. A fiatalok az iskolában teszik le felnőtt életük alapjait, ezért is óriási az intézmények felelőssége, abban, hogy a társadalom kiegyensúlyozott, magabiztos tagjaivá váljanak.
Szabó Péterné, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tagintézményének igazgatója az intézmény múltjában jelentős előrelépésnek nevezte az érettségit nyújtó képzések meghonosítását elsőként a cipész szakmában, később a szociális, a közlekedés, a gépész és a kereskedelem ágazatokban.
