A magyar kormány idén tizenötezerrel több állami ösztöndíjas férőhelyet biztosít a jelentkezők számára a tavalyi évi általános eljárásban felvett állami ösztöndíjasok számához képest, ez lehetőséget ad arra, hogy jobban lehessen összpontosítani a nemzetgazdasági szempontból fontos képzésekre, például a természettudományos, műszaki, mérnöki, agrár- valamint orvos- és egészségtudományi területekre – mondta a Magyar Nemzetnek a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár.
A jelentkezési adatokból az látszik, hogy megugrott az érdeklődés ezeken a területeken, ami lehetőséget ad az állami ösztöndíjas férőhelyek közötti súlyozásra – tette hozzá Varga-Bajusz Veronika. Az államtitkár szerint több oka is van, hogy éppen ezeknek a szakoknak nő a népszerűségük.
Az elmúlt évek beruházásai, munkahelyteremtései láthatóvá tették, hol alakult ki szakemberigény, a mai fiatalok pedig egyre tudatosabbak, és látják, mely ágazatokra van piaci kereslet. Ha ez találkozik az érdeklődési körükkel, a jelentkezésnél optimalizálni tudják, hogy merre induljanak el.
A ponthatárokat július 23-án határozzák meg, ekkor derül ki, hogy a felvételi eredményei alapján végül hány állami ösztöndíjas és hány önköltséges hallgató kezdheti meg szeptembertől a tanulmányait.
Varga-Bajusz Veronika felidézte: a magyar egyetemek az elmúlt öt évben egy megújulási folyamaton mentek keresztül. Ennek eredménye, hogy amíg 2020 előtt hét, mostanra már tizenkét magyar egyetem található a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek öt százalékában a meghatározó nemzetközi rangsorokban.
Az oktatási, a tudományos, illetve a nemzetköziesítési szempontok mind azt szolgálják, hogy az egyetemek minél minőségibb, versenyképesebb, munkaerőpiaci szempontból is releváns képzéseket tudjanak biztosítani a hallgatóknak – közölte az államtitkár. Rámutatott: a számokat nézve jól látható, hogy
az egyetemeken nagyjából 4500-zal kevesebben morzsolódtak le a korábbi időszak átlagához képes. A hallgatóbarát intézményekben 290 ezerről 330 ezerre nőtt a diákok száma, ami azt jelenti, hogy nőtt a diploma értéke a fiatalok szemében.
Az egyetemi oklevél körülbelül másfélszeres bérszorzót jelent, egy diplomás átlagosan negyven nap alatt talál munkát. Egyre többen látják, hogy megéri a magyar egyetemeken tanulni, és utána a magyar munkaerőpiacon elhelyezkedni – emelte ki a kereszténydemokrata politikus.
Örömteli előrelépésnek nevezte, hogy huszonöt százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre jelentkezők száma. Minden második felvételiző vidéki egyetemre jelentkezett és minden második hallgató vidéki egyetemre is jár. A szakképzésből 2022 óta 57 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, míg
a hátrányos helyzetű járásokból egyetemre felvettek aránya ötven százalékkal nőtt, ami azt mutatja, hogy a vidéki egyetemek érzik a régiós felelősséget.
Varga-Bajusz Veronika beszélt arról is: a magyar kormány megkönnyítette a családosoknak az egyetemi tanulmányok elvégzését. Az volt rendező elv, hogy a fiatalokat ne kényszerítsék választásra az iskola, a munkahely és a család között, hanem tegyék nekik lehetővé, hogy minden élethelyzethez tudjanak rugalmasan alkalmazkodni. Ezért 2025-től
a gyermeket vállaló, harmincéves kor alatti fiatalokat állami ösztöndíjas képzésre sorolják át, így segítve, hogy a tanulmányaikat ne kelljen feladniuk.
Ezzel a lehetőséggel már az első félévben 453 hallgató tudott élni, ráadásul egyharmaduk édesapaként – jegyezte meg az államtitkár. Hozzáfűzte: minden 14 év alatti gyermeket nevelő hallgató egyéni tanulási rendet is kialakíthat, ami azt segíti elő, hogy a fiatalok összeegyeztethessék a gyermeknevelést a tanulmányaikkal és a munkájukkal, tehát egyikről se kelljen lemondaniuk. A gyermeket vállalók a gyes és a gyed időszakára szüneteltethetik is a tanulmányaikat, megőrizve az állami ösztöndíjas férőhelyüket.
A teljes interjú itt olvasható
