Korábban elmaradt a rendszerváltás az egyetemek esetében, maguk az intézmények kezdeményezték a változtatást – idézte fel Varga-Bajusz Veronika. Hozzáfűzte: a modellváltó egyetemek autonómiája biztosított, a korábbinál jóval nagyobb önállóságot kaptak.

A változás eredményeként a 2022-ben mérhető adatokhoz képest oktatási, tudományos területen előrelépés történt, amit alátámaszt az is, hogy

negyven százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, 63 százalékkal több a műszaki, orvosi, informatikusi pályát választók létszáma az előző évekhez képest.

Huszonöt százalékkal nőtt a vidékre jelentkezők száma, és nyolc vidéki egyetem javított a térségi megtartási adatain. Negyvenhatezer külföldi diák tanul valamelyik magyar egyetemen, húszezer hallgató alapítványi ösztöndíjban részesült – sorolta az államtitkár.

Fontos mutatónak nevezte, hogy 48 százalékkal nőtt a kiemelkedő tudományos publikációk száma, és célként jelölte meg, hogy 2030-ra szerepeljen legalább három magyar egyetem Európa legjobb száz felsőoktatási intézménye között. Kitért arra is, hogy megsokszorozódott azok száma, akik a matematika-fizika szakot választják.

Különböző programok segítik a fiatalok tanulmányait, így a tízmilliárd forint keretösszegű Pannónia Ösztöndíjprogram és a nyolcmilliárd forintos keretösszegű HU-rizont nemzetközi kiválósági kutatási és együttműködési programpályázat.

A sajtótájékoztatót követően a Pannon Egyetem Mérnöki Karának diplomaátadó ünnepségén a kereszténydemokrata politikus arról beszélt, hogy a megújult felsőoktatásban a finanszírozás kiszámíthatóbbá vált, a megújított egyetemek tudományos teljesítménye harminc százalékkal nőtt, harmadik éve 120 ezer feletti az egyetemekre jelentkezők száma. Ma már minden második fiatal vidéki intézménybe jelentkezik - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a Pannon Egyetem stabil szereplője a világ és európai rangsoroknak, folyamatosan szélesíti képzési kínálatát, meghatározó eleme a nemzetközi tudományos életnek.