A magyar egyetemek világviszonylatban is egyre erősebbek, ami nagyban köszönhető a felsőoktatás 2020-ban elindított megújításának - mondta a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár csütörtök reggel a TV2 Mokka című műsorában, amelyben az Év egyeteme 2025 gáláról is szó volt.
Varga-Bajusz Veronika kifejtette, hogy a megújuló felsőoktatási rendszerrel új lendületet kaptak az egyetemek. Az intézmények ugyanis jól tudtak élni a modellváltás nyújtotta lehetőségekkel, és képesek hosszú távú stratégiai célok mentén haladni annak köszönhetően, hogy már „nincsenek beszorítva egy rugalmatlan keretrendszerbe”.
Az egyre magasabb színvonalat jól mutatják azok a nemzetközi rangsorok, amelyekben évről évre egyre jobb eredményeket érnek el a magyarországi felsőoktatási intézmények. 2020 előtt hét, most tizenkét magyar egyetem van a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek öt százalékában, ebből három a legjobb két százalékhoz, egy a felső egy százalékhoz tartozik, az eredmények pedig évről évre egyre jobbak lesznek - hangsúlyozta az államtitkár. Rámutatott:
e rangsorok mérőszámai arról tanúskodnak, hogy egy hallgatónak, doktorandusznak, kutatónak milyen komoly lehetőségeket tud adni egy egyetem a nemzetköziesítés, oktatás vagy akár kutatás terén.
A vidéki egyetemek is erősödtek, hiszen a top két százalékban lévő egyetemek között két nem fővárosi intézmény is van - folytatta Varga-Bajusz Veronika, hozzáfűzve, ez azért fontos, mert egy vidéki egyetem az adott régió motorjaként is működik. Olyan társadalmi, gazdasági kapcsolatokkal bír, amelyekkel komoly perspektívát nyújt a térség fiataljainak. Ma már minden második jelentkező vidéki egyetemen kíván tanulni.
A kereszténydemokrata politikus kitért arra is, hogy az egyetemek komoly kapcsolatrendszert építettek ki az elmúlt időszakban a helyi munkaerőpiaci szereplőkkel, így egyre több hallgató tudja közvetlenül gyakorlatban is alkalmazni a megszerzett tudást az egyetemi évek alatt.
A nemzetközi programokról azt mondta, hogy az „indokolatlan brüsszeli politikai nyomásgyakorlás” miatt az Erasmus helyett hozták létre a Pannónia programot, de a hallgatók, egyetemek ezzel még jobban is jártak, hiszen
a Pannónia program sokkal jobb lehetőségeket kínál és segítségével már több mint négyezer bilaterális kapcsolat épült a hazai és külföldi intézmények között.
A program teljes kreditelismeréssel jár, sokkal rugalmasabb a nemzetközi tapasztalatszerzésben meghatározható időkerete, kutatók is részt vehetnek a nemzetközi mobilitásban, és magasabb ösztöndíjat is kínálnak annak keretében.
Varga-Bajusz Veronika a műsorban felhívta a figyelmet arra, hogy csütörtök este rendezik meg az Év egyeteme 2025 gálát a Várkert Bazárban, nyolc kategóriában díjazzák a magyarországi egyetemeket, ezzel is elismerve a hazai felsőoktatási intézmények teljesítményét. A gálán olyan kategóriákban díjazzák a legjobbakat, mint az innováció, a sport, a családbarát működés, karitatív tettek vagy éppen a kultúra és a művészetápolás területén elért eredmények.