A megújult szakképzésnek fontos kísérője volt a szakképzés közelítése a felsőoktatáshoz – emelte ki Varga-Bajusz Veronika. Rámutatott: azért hozták létre az okleveles technikusi képzést, kapcsolták össze a szakképzési és a felsőoktatási tananyagot, hogy az érettségizett és szakmai vizsgát tett fiatalok tudását többletponttokkal értékeljék a felsőoktatásban.

Ennek továbbfejlesztett változata a „három az egyben” képzés, amikor hét év alatt biztosítanak szakmát, érettségit és diplomát a diákoknak – tette hozzá az államtitkár.

A szakképzés sikereiről szólva emlékeztetett arra, hogy a magyar csapat az európai uniós országok közül a harmadik helyen végzett a tavaly ősszel rendezett EuroSkills versenyen.

A gyakorlati oktatás fontosságát érzékeltetve hangsúlyozta, az OECD felmérése alapján Magyarország a harmadik helyen áll a munkaerőpiaci megfelelőségben, azaz a magyar fiatalok azonnal hasznosítható tudással lépnek ki a munkaerőpiacra.

Az a cél, hogy 2030-ra a magyar szakképzés Európa legjobbja legyen, mert hisszük azt, hogy a szakma nem B-terv, hanem hivatás, és azt szeretnénk, hogy a diákjaink ne csak kövessék, hanem formálják a jövőt, ezért fontos tovább erősíteni a szakképzés évekkel ezelőtti megújításának pilléreit

– fejtette ki a kereszténydemokrata politikus. Ilyen pillérnek nevezte a motivált oktatókat, és beszámolt arról, hogy egy pályakezdő oktató 755 ezer forintot, az oktatók „derékhada” kilencszázezer forintot kap, de vannak, akik több mint egymillió forintot keresnek.

A diákok motivációjának érdekében megújították az ösztöndíjrendszert, bevezették a duális képzésben elérhető akár 168 ezer forintos munkabér lehetőségét, biztosítják a sikeres szakmaszerzéshez kötött pályakezdési juttatást, amelyre a munkáshitel épül – sorolta az államtitkár.

Kitért arra, a diákoknak ma már több mint hétszáz digitális tananyag áll a rendelkezésére, az elmúlt időszakban több mint hatvan szakképző intézményben indult pilot projekt a mesterséges intelligencia oktatására, az AI alapoktatását szeptembertől valamennyi szakképzőben elérhetővé teszik, és folyamatos az előrelépés a duális képzés terén, valamint a tanműhelyek fejlesztése tekintetében is.

Az inspiráló oktatási környezet megteremtése érdekében az elmúlt években több mint 488 milliárd forintot fordítottak, illetve fordítanak intézmények megújítására. Ennek zászlóshajó projektje a 21. századi szakképző intézményfejlesztési program, amelynek köszönhetően 19 szakképzési centrumban 34 helyszínen valósulnak meg beruházások – részletezte Varga-Bajusz Veronika.

Közölte, a Kaposvári Szakképzési Centrumban 6,1 milliárd forintos fejlesztés valósul meg, ebből 3,6 milliárdot építőipari beruházásokra, energetikai korszerűsítésekre, kétmilliárd forintot eszközbeszerzésre költenek.

Deák Krisztina Erzsébet, műemlékvédelemért és kulturális örökség védelméért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy az Eötvös technikum Virág utcai épülete az 1960-as években épült. A 850 millió forintos európai uniós és hazai forrásból finanszírozott modernizáció magában foglalta a több mint 7100 négyzetméteres ingatlan energetikai korszerűsítését, azon belül a homlokzati hőszigetelését, a tető hő- és vízszigetelését, fűtési és vízrendszerének, elektromos hálózatának megújítását, és az akadálymentesítését is.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a magyaroroszági épületállomány ötven-hatvanszázaléka 1946 és 1990 között emelt épületekből áll, és bár ezek nagy része esztétikai, energetikai szempontból elavult, de statikai állapotuk, használhatóságuk vagy a további hasznosíthatóságuk a legtöbb esetben megkérdőjelezhetetlen.

„Napjainknak egy rendkívül aktuális kérdése, és nagy felelősséget ró ránk, hogy mit kezdjünk ennek a második világháború utáni korszaknak az épületeivel” – fűzte hozzá. Leszögezte, az érték megmentésén túl a környezettudatosság, a fenntarthatóság szempontjai is azt diktálják, hogy az eredetinél magasabb értékű, minőségibb formában „újrahasznosítsuk” épített örökségünket, erre jó példa a kaposvári Virág utcai épület felújítása.

Gelencsér Attila (Fidesz-KDNP), Kaposvárnak és a Zselicnek a választáson újra induló országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy állami, önkormányzati szervek, állami cégek az elmúlt több mint másfél évtizedben 312 milliárd forint értékű fejlesztést valósítottak meg. Ez az eredményesség akkor folytatódhat, ha a kormánypártok „abszolválják” az országgyűlési választást, Magyarország kimarad a háborúból, biztonságos ország marad.

Ennek függvényében ígéretet tett a Kaposvár-Szigetvár gyorsforgalmi út és kerékpárút építésére, a mosdósi demenciaközpont létrehozásra, a robotsebészeti eljárások bevezetésére a kaposvári kórházban.

Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke azt hangoztatta, hogy a szakképzés megerősítése nemzeti ügy, mert erős szakképzés nélkül nincs erős gazdaság, erős gazdaság nélkül nincs erős ország.

Borhi Zsombor (Fidesz-KDNP), Kaposvár alpolgármestere kijelentette, az oktatási intézmények már nemcsak a náluk megszerezhető tudással, hanem az általuk kínált oktatási környezettel is versengenek a továbbtanuló gyerekek körében.

Kiss Géza, a Kaposvári Szakképzési Centrum kancellárja hangsúlyozta, a Virág utcai épület modernizációja nem önmagáért, hanem azokért a fiatalokért valósult meg, akik itt készülnek, tanulnak a hivatásukra, a munka világára.