Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette, a döntés új fejezetet nyit a Hegyalja kapujában álló erődítmény és a több évszázados templom életében, amelyek a jövőben kiemelt figyelmet és védelmet élveznek. Felidézte, hogy a vár a 16. században épült, a Rákócziak birtoklása idején erősödött meg és nyerte el reneszánsz jellegét, míg a templom falai között 1605-ben Bocskai Istvánt választották fejedelemmé.

A volt államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a történelmi emlékhellyé nyilvánítás a kutatók és szakemberek számára „örökre megmaradó kihívás”, ennek megfelelve II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóján konferencián emlékeznek a fejedelem életére és munkásságára.

A történelmi helyszínek nem csak a múlt eseményeit őrzik, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy a jelen és a jövő nemzedékei személyes kapcsolatba kerüljenek a történelemmel. A nemzeti emlékezet akkor marad élő, ha nem csupán tisztelettel fordulunk a múlt felé, hanem meg is értjük annak üzeneteit és képesek vagyunk azokat a mindennapok részévé tenni – fogalmazott Áder János.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója elmondta, a szerencsi Rákóczi-vár és a református templom bekerült a nemzeti és történelmi emlékhelyek közösségébe, amely jelenleg 88 helyszínt foglal magában. Ezek olyan kiemelt jelentőségű helyek, amelyeket minden magyar fiatalnak meg kell ismernie, ezért az emlékhelyek egy része bekapcsolódott a nemzeti emlékezetpedagógiai programba is, aminek keretében évente több mint százharmincezer diák jut el szervezett formában történelmi helyszínekre.

A szerencsi Rákóczi-vár bejáratánál a történelmi emlékhelyet őrző sztélét is felavatták. Az avatáson Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke arról beszélt, a történelmi emlékhelyek nem csak a múlt eseményeit idézik fel, hanem azokat az eszméket is őrzik, amelyek a magyar és az európai kultúrát formálták.

A térség történelme egészen a középkorig nyúlik vissza, amikor a bencés közösségek is hozzájárultak a keresztény európai kultúra megerősödéséhez, ez a szellemi örökség később is tovább élt és a magyar történelem meghatározó alakjain keresztül is megjelent – idézte fel a kereszténydemokrata politikus. Hangsúlyozta,

a történelmi emlékhelyek feladata, hogy hidat képezzenek a generációk között és segítsenek abban, hogy a nemzeti emlékezet élő maradjon. A jelen feladata pedig, hogy a múlt örökségét megőrizze és továbbadja a jövő nemzedékeinek.

Az ünnepi alkalom a Hit, hatalom, haza: Rákócziak nyomában Szerencstől a szabadságharc bukásáig című konferenciával folytatódott, majd a református templomban tartott ünnepi istentisztelettel zárult.

A szintén történelmi emlékhellyé nyilvánított templomban kiáltották ki 1605-ben Bocskai Istvánt fejedelemmé, valamint itt nyugszik Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem is.