Csercsa Balázs a kezdetektől támogatta a Tisza közösségét, az önkéntességből később szakpolitikai feladat, sőt az egyházügyi munkacsoport irányítása lett. A volt szakpolitikai vezető egy hete bejelentette, elhagyja a Tisza Pártot.

Az Indexnek nyilatkozva kijelentette: „Magyar Péter személyisége olyan, akivel nagyon nehezen lehet együttműködni. Amikor valódi arcát mutatja, akkor autokratikus, lekezelő és agresszív. Jelenleg egyetlen vélemény van, amit a közösségben harsogni kötelező: az övé.”

„A jelöltállítás sem úgy zajlott, ahogy előre megígérték. A be nem teljesült ígéretek sorát pedig napestig lehetne sorolni. Ehhez kapcsolódik a programalkotás és a párt viszonya az EU-hoz és az EPP-hez. Ezekkel kapcsolatban a párt mindig azt teszi ki az ablakba, amiről tudja, hogy népszerű lesz, de a valódi irányelvek gyakran egészen mások, mint a nyilvános kommunikáció” – közölte Csercsa Balázs.

Kifejtette: „olyan egyházpolitikai programot tettem le az asztalra, amely az egész társadalom számára igazságos, egyaránt képviseli a hívő és nem hívő polgárokat, biztosítja a lelkiismereti szabadságot, és ebben a keretben az egyházak javát is szolgálja, hozzájuk megbecsüléssel fordul. Nem véletlen, hogy a kifelé eddig kommunikált programelemekben az én elképzeléseim jelennek meg, gyakran szóról szóra. Ugyanakkor a legutóbbi egyeztetéseken és a belső kommunikációban azt vettem észre, hogy a Tisza Párt szándékai az egyházpolitikában eltérnek attól, amelyet kifelé kommunikálnak. Ez pedig igaz minden más, általam megismert kérdésre is, mint gazdaság, oktatás, európai ügyek. Létezik egy kifelé kommunikált, kampányszerű program, de a valós szándékok ettől túl sok esetben eltérnek. Ezzel pedig már nem vállalhatok közösséget. Erre utasít a szociális igazság, az értelmiségi felelősség és a Krisztust követni szándékozó alapelvek is.”

Csercsa Balázs a kifelé kommunikált program, valamint a valós szándékok közötti ellentmondással kapcsolatban más konkrét területeket is megemlített: „Az egyházpolitikán kívül nem érthetek egyet azokkal az irányelvekkel, amelyeket a párt belső körei az esélyegyenlőség és oktatás viszonyáról gondolnak. Számomra ez nagyon fontos ügy, de úgy tűnik, mintha az oktatási vezetés számára nem is létezne.”

„Aztán ott van a gazdaság. Szembetűnő volt az a kapkodás, amely az elhíresült hatszáz oldalas dokumentum megjelenését követte. Én más területen dolgoztam, ezért csak a témát mélyebben ismerőkkel folytatott beszélgetésekből vannak információim a dokumentumot illetően. A Tisza Párton belül is folyamatosak voltak a találgatások, hogy mi a helyzet ebben a kérdésben, azonban abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy tartalmilag egyezik azokkal a gondolatokkal, amelyeket a párt gazdasági területétől már korábban is hallottunk. Ilyen volt például a többkulcsos adó, a vagyonadó vagy a cégek adójának megemelése. A konkrét dokumentum készítésében – mint minden más dokumentum esetében – sok neves közgazdász és szakértő vett részt, és mindenki a saját területéről tett hozzá gondolatokat. A Fidesz a kiszivárgott dokumentumot kormányprogramnak címkézte, de nálunk mindenki tudta, hogy ez valójában konvergenciaprogram (ez még a dokumentum nevében is szerepel), amely mögött rendszerint az Európai Néppárttól érkező elvárások húzódnak, és amely mentén meg akarnak majd állapodni Brüsszellel. Emellett a nyilvánosság számára készül választási gazdasági program, kifelé csak ezt kommunikálják.”

„Végül, köztudott az is, hogy a párt hozzáállása az EU és az EPP irányvonalához több elemben eltér attól, mint amit kifelé kommunikálnak. Ilyen egyébként a mezőgazdasági termények kérdése is, jöjjenek akár Ukrajnából vagy Dél-Amerikából.”

Csercsa Balázs arra a kérdésre, hogy konkrétan mit értett a „jelöltállítás sem úgy zajlott, ahogy előre megígérték” kijelentése alatt, röviden közölte: „A jelöltek személye a legtöbb választókörzetben előre eldöntött volt, akik mellé csak kirakatembereket kerestek, és a választást eljátszották. A jelölti kiválasztás során többünket méltatlan, megalázó helyzetbe hozták.”