A magyar kormány az elmúlt tizenöt évben mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar szórványközösségek számára is elérhető legyen mindaz, ami a megmaradásukhoz, anyanyelvük és kultúrájuk ápolásához elengedhetetlen a magyar nyelvű oktatás, a közösségek nemzeti öntudatának erősítése és a magyar egyházak támogatása terén – mondta Nacsa Lőrinc. Hozzáfűzte,

a magyar emberek számára a szórvány nem néprajzi fogalom, hanem küldetés, hiszen ott, ahol kevesen vagyunk, minden magyar szónak, minden magyar intézménynek, minden nemzeti ünnepnek különleges jelentősége van.

A szórvány ragaszkodik szülőföldjéhez, még inkább átéli és érzi a kisebbségi sors kihívásait. Nekik a megmaradás minden nap egy döntés. A templom, az iskola vagy éppen a közösségi találkozások mind a megmaradás támaszai. Magyarságuk hitvallás és példa is nekünk – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.

Rámutatott: a nemzetpolitikában a szórványközösségeknek mindig is megkülönböztetett helyük volt, hiszen ezek a közösségek a magyar nemzet végvárait jelentik és egyetlen ilyen közösség gyengülése, vagy eltűnése az egész magyar nemzeten mély sebet ejtene, s az egész nemzet számára veszteség lenne.

A szórvány támogatása ezért kiemelt nemzetstratégiai cél, a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a szórványvidéken élő magyar fiatalok is minél többen anyanyelvükön tanulhassanak;

számos óvodát, iskolát épített, vagy újított meg, illetve számos szórványkollégium és iskolaközpont létrehozásához és működtetéséhez járul hozzá Kárpát-medencei szinten – részletezte az államtitkár.

A szórványközösségek támogatásának másik fontos elemeként a kulturális és közösségi élet, a nemzeti identitás erősítését szolgáló rendezvények és a közösségépítő programok segítését említette. Kiemelte a 2015 óta működő Petőfi Sándor Program szerepét, melynek keretében egy-egy ösztöndíjas segíti a szórványban élő magyar közösségek munkáját, a személyes kapcsolatok révén is jelezvén feléjük, hogy számíthatnak az anyaországra.

Köszönetet mondott az identitásukhoz szórványban is ragaszkodó magyar embereknek és a közösség összekovácsolásában szerepet vállaló civil kezdeményezéseknek nemzethűségükért, bátorságukért és kiállásukért.

Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy április után is közösen folytathassuk ezt a munkát azért, hogy utánunk száz, sőt ezer évvel is legyen itt Aradon, Kolozsváron, Temesváron és mindenütt Erdélyben, aki magyarul beszél és magyarul érez!

– hangoztatta Nacsa Lőrinc. Leszögezte: ebben továbbra is partnerként számíthatnak Magyarország nemzeti kormányára.

Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ szórványfrakciójának a magyar közmédiának elmondta: a magyar szórvány napja alkalmából az RMDSZ szakpolitikusai pénteki aradi találkozójukon a szórványstratégia új eszközökkel történő bővítéséről egyeztettek. Az anyanyelv és kultúra ápolásának hatékonyságát hálózatépítéssel kell javítani, és a virtuális teret is fel kell használni a közösségépítésre, a fiatal nemzedék megszólítására, elérésére – tette hozzá.

Az Országgyűlés 2015-ban nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává.