A magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően az elmúlt tizenöt évben sikerült újraegyesíteni a magyar nemzetet, de az Európai Unió nem foglalkozik kellő mértékben a kontinens nemzeti kisebbségeinek és nemzetiségeinek ügyével - jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja kedden Pécsen, a Nemzetiségek és kisebbségek a 21. században - Identitás, Társadalom, Kultúra című nemzetközi tudományos konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón.
A tanácskozás célja, hogy a kisebbségek, nemzetiségek ügyét segítse, hidat verjen a politika és a tudomány közé, valamint hogy a jó gyakorlatok szélesebb körben is megismerhetővé váljanak – mondta Szili Katalin.
Kiemelte, hogy a magyar kormány az elmúlt tizenöt évben számos pozitív intézkedést hozott a határon túli magyarok könnyebb boldogulása érdekében. A Kárpát-medence magyar közösségeinek oktatási, kulturális és gazdasági lehetőségei szélesedtek, miközben a Magyarországon élő tizenhárom nemzetiség törekvéseit és jogaik biztosítását is támogatták. Az erőfeszítések eredményeként sikerült újraegyesíteni a magyar nemzetet.
Ugyanakkor kritikával kell illetni azt a gyakorlatot, amelyet az Európai Unió a nemzeti kisebbségek és nemzetiségek ügyében folytat: a közösség csak az adott ország unióba való belépéséig tartja fontosnak, hogy az miként bánik az ott élő kisebbségekkel, utána már nem – mutatott rá a kereszténydemokrata politikus.
Egy 2023-ban készült tanulmányra hivatkozva elmondta, hogy Európában mintegy háromszáz etnikai csoport létezik kilencven hivatalos nyelvvel, az EU-ban legalább 158 hagyományos és nyelvi nemzeti kisebbség él, amelyek a becslések szerint az unió lakosságának mintegy tíz százalékát teszik ki.
A nemzetiségi, kisebbségi kérdéseket lesöprik az asztalról, annak ellenére, hogy a bevándorló közösségek Európa összlakosságához viszonyított aránya lassan eléri az őshonos nemzeti közösségek arányát
– emelte ki a miniszterelnöki főtanácsadó. Hozzáfűzte, komoly stabilitási problémákat okozhat, ha az EU továbbra sem tesz lépéseket a nemzetiségek, nemzeti kisebbségek, őshonos nemzeti közösségek ügyében.
Szili Katalin felidézte, hogy nemcsak kritikával éltek; Kalmár Ferenccel, a Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottjával készítettek egy ötpontos javaslatot, amellyel az EU támogatni tudná a kisebbségek igényeit, illetve az egyenlő bánásmód kritériumának is meg tudná feleltetni a tagállamokat.
Kiemelten fontos lenne biztosítani Európában az őshonos nemzeti kisebbségek számára az egyenlő esélyeket, segíteni az önigazgatásukat, hiszen ez jelentené Európát, nem a háború támogatása vagy a kisebbségek ügyében való félretekintés – szögezte le a miniszterelnöki főtanácsadó.
Kalmár Ferenc arról beszélt, hogy kisebbségi kérdések tárgyalására korábban vegyesbizottságokat hoztak létre, ennek ellenére folyamatosan változik a kisebbségekkel kapcsolatos hozzáállás Európa-szerte. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EU nem foglalkozik olyan etnikai alapú diszkriminációkkal, mint amelyek például a Benes-dekrétumokban jelennek meg.
Fontosnak tartja, hogy az EU országaiban a történelemtanítás objektívebb legyen, ugyanis ideológiát csinálnak a történelemből, ami a xenofóbiának, diszkriminációnak nyújt táptalajt.
Szécsi Gábor, a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának (KPVK) dékánja azt hangsúlyozta, hogy a konferencia lehetőséget ad a párbeszédre, amellyel a politika és a tudomány között szeretnének kapcsolatot teremteni, és segítséget nyújtani a jogalkotók és jogalkalmazók számára.
Emlékeztetett arra, hogy a KPVK szekszárdi bázisán már működik egy kisebbségi kutatóközpont, amely a kutatások lefolytatása, javaslatok megfogalmazása mellett a pedagógusok képzését is segíti kisebbségekkel kapcsolatos ismeretek nyújtásával.
A PTE KPVK szervezésében zajló konferencián szerb szociológusok, nyelvészek, történészek, nemzetiségi szakértők tartanak tudományos előadásokat a nap során.
