A jubileumi rendezvényen – amelyen részt vett Latorcai Csaba, a KDNP ügyvezető alelnöke, Bálint József, a KDNP vármegyei elnöke, a vármegyei választmány tagjai és Halmay Gábor, az IKSZ elnöke is – Szebellédi Zoltán az újkígyósi szervezet 35 éves történetét idézte fel. Megemlítette többek között, hogy 1990-ben, az alapításkor a településen „aktív időszak” volt, „a plébánián folyamatos nyüzsgés”, a Szent Erzsébet Szeretetotthon építése, hitoktatás, és készültek az önkormányzati választásra is.

Közölte, bár más jobboldali pártokban – így az MDF-ben és a Független Kisgazdapártban – is voltak keresztény, »templomos« emberek, a Kereszténydemokrata Néppárthoz csatlakoztak leginkább a vallásukat gyakorlók.

„Az volt a tapasztalatom más településeken is a KDNP megyei szervezőjeként, hogy a »régiek« belenőttek a KALOT-on, KALÁSZ-on, népfőiskolai mozgalmakon keresztül abba a keresztény hagyományba, hogy a hívő embernek kötelessége az élet minden területén, a legkülönfélébb hivatásokban, így a közéletben is a keresztény hitének megélése. Szakrális nyelven kifejezve »gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztás nélkül« a jót képviselni” – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.

Megemlékezett a helyi szervezet alapítóiról, vezetőiről, hangsúlyozva: „büszkék vagyunk kereszténydemokrata elődeinkre, köszönetet mondunk minden tagunknak a jószolgálatáért, minden kisebb-nagyobb aktivitásért, amit ebben a 35 évben tettek.”

A rendszerváltás kezdete óta a KDNP a jobboldali összefogás részese, sőt kezdeményezője volt Újkígyóson, először az MDF-fel és Független Kisgazdapárttal, később a FIDESZ-szel és a Gazdakörrel. Mindig fontosnak tartottuk, hittünk az összefogás erejében – mondta Szebellédi Zoltán. Felidézte, a ’90-es években Újkígyóson is megalakították az Ifjúsági Kereszténydemokrata Uniót, a KDNP akkori ifjúsági szervezetét, részt vettek a megyei és országos kereszténydemokrata ifjúsági életben.

A KDNP nem projektpárt, hanem keresztény világnézeti párt, tehát fontos, hogy mindig »átszűrjük« előzetesen a gondolatainkat, tetteinket egy szellemi, etikai szűrőn, amelyre nagyon jó alap az egyház társadalmi tanítása

– hangoztatta, megjegyezve, ez olykor belső konfliktusokat okoz. „Olykor a határmezsgyén járunk, kérdéseket vet föl: szabad-e ezzel vagy azzal az eszközzel élnünk a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében? Nagyon fontos, hogy mindig próbáljuk jól megállapítani ezeket a határokat, mert ezáltal tudjuk megőrizni belső erőnket, lelkesedésünket, kifelé pedig a hitelességünket, elfogadottságunkat” – jelentette ki Szebellédi Zoltán.

Rámutatott: az is fontos, hogy gyakorlatiasak legyünk, tudjunk projektekben gondolkodni. A ’90-es években kereszténydemokrata jótékonysági bált szerveztünk a katolikus oktatás-nevelés támogatására, rászorulóknak ajándékcsomagokat állítottunk össze, kezdeményeztük és aktívan részt vettünk a nemzeti összetartozás emlékmű kialakításában, útmenti, temetői keresztek felújításában, új kereszt állításában – sorolta a politikus, majd kitért polgármesteri tevékenységére is.

Ez a 35 év a munkáról, a kitartásról, az összefogásról, sikerekről és a politika kiszámíthatatlanságáról, forgandóságáról tanúskodik. Büszkék lehetünk rá, hogy kereszténydemokraták vagyunk, hogy 35 év után is itt vagyunk

– fogalmazott. Leszögezte: „ezután sem maradunk feladatok nélkül. Olykor úgy tűnik, nincs szükség értékekre a mai világban. Látjuk, hogy az emberek könnyen befolyásolhatók, olykor hiányoznak azok a támpontok, tartóoszlopok, amelyek segítenek eligazodni ebben a bonyolult világban. De éppen ezért erősítsük meg a hitünket, hogy a jóban ki tudjunk tartani. Sokan azt mondják, hogy mocskos a politika, és elfordítják a fejüket. Én pedig azt mondom, hogy ha tisztességes, becsületes emberek vállalnak politikai szerepet, akkor nem lesz az.”

Az egyház társadalmi tanítása is ebben erősít meg bennünket – emelte ki Szebellédi Zoltán, idézve a II. Vatikáni Zsinat Geudium et spes, az egyház a mai világban kezdetű dokumentumát:

„Az összes Krisztus-hívő érezze át, hogy külön hivatása van a politikai közösségben: példájukkal mindannyian mutassák meg, hogy él bennük a kötelesség tudata, s hogy odaadóan szolgálják a közjót, s így tettekkel mutassák meg, hogyan lehet összhangba hozni a tekintélyt a szabadsággal, a személyes kezdeményezést az egész társadalmi testület szoros együvé tartozásával, a kellő egységet a termékeny sokféleséggel.  (…) Akik alkalmasak vagy kiképezhetők a politika nehéz, ugyanakkor nagyon nemes művészetére, készüljenek föl rá, és megfeledkezvén a saját érdekeikről és anyagi előnyeikről, gyakorolják azt. (…)”

Köszönetet mondott tagtársainak, „hogy egy közösségben vagyunk, hogy kitartunk egymás mellett, kiállunk a kereszténydemokrata értékekért”. Megköszönte a vármegyei és országos vezetésnek „a bizalmat, a támogatást, az együtt gondolkodást és együtt munkálkodást”.

Hiszem azt, hogy ezen értékek mentén a Kereszténydemokrata Néppártnak nem csak több mint nyolcvan éves múltja van, hanem szükségszerű jövője is. Cum Deo pro Patria et Libertate! – Istennel a Hazáért és Szabadságért! Csak így érdemes!