A magyarok megtartották nyelvüket, kultúrájukat, megmaradt a keresztény hitük és egyházaik, illetve egymásba kapaszkodva, összefogva óvodákat, iskolákat szépítünk és építünk, hogy a gyermekeknek, fiataloknak biztos jövőjük legyen

– hangsúlyozta Soltész Miklós. Hozzáfűzte, itt vagyunk a Kárpát-medencében, ahol lelki és fizikai értelemben is segítik egymást a nemzetben gondolkodók, a nemzetüket szolgáló emberek. Azonban a háború mindezt beárnyékolja, de ezt nem szabad engedni eluralkodni. „Legyünk békességteremtők, éljünk békében más nemzetekkel, legyenek bármelyik országban is a magyarjaink” – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus.

A Szatmárnémeti Északi Színházban tartott ünnepségen Soltész Miklós történelmi visszatekintésében arról beszélt, az 1848/49-es magyar forradalmat és szabadságharcot a történészek a legtisztábbnak és legnemesebbnek mondják a korszak akkori eseményei közül, mert nem folyt vér a pesti utcákon és más, magyarok lakta területeken sem.

Eleink nem vérrel és erőszakkal akartak az érthető és jogos követeléseknek érvényt szerezni, a függetlenséget, az önálló nemzeti önrendelkezést sem fegyverrel, hanem tárgyalással akarták kivívni. Az, hogy a rövid szabadságot egy honvédő háborúban próbálták „kínnal és vérrel” megvédeni, az a ránk törő erőszak következménye volt – fogalmazott az államtitkár.

A 12 pont követeléseire kitérve Soltész Miklós elmondta: a „felelős minisztériumot”, azaz kormányt Budapesten minden magyar joggal várja el ma is, az utolsó pontot, az uniót „mi, magyarok sok tekintetben is másként szeretnénk látni, másképpen szeretnénk megélni, másképp szeretnénk benne élni”.

A beszédeket követően Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere átadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alapított Ezüst Tulipán-díjat, amelyet az oktatás kategóriában Gál Ilona Gyöngyi magyartanár, a közösségépítés kategóriában Ilyés Gyula, Szatmárnémeti korábbi polgármestere, sport kategóriában pedig Csik Tibor többszörös román bajnok labdarúgó vehetett át.